Abszolút távol áll tőlem a keresztény vallás meg úgy általában a hozzá kötődő dolgok. Most nem olyan szélsőséges emberi gaztettekre gondolok, mint a pedofília vagy az egyház pénzével való visszaélés, ezeket szerintem amúgy sem lenne szabad a vallásra kenni, de ez már egy másik téma.
Bezzeg...
A múlt hétvégén szinte mindenki értesülhetett a Moszkvában történt terrorcselekményről, amelynek e cikk írásakor 139 áldozata van és az elmúlt évek legbrutálisabb európai terrorcselekménye.
A péntek esti terrorakciót a frissen újraválasztott orosz elnök, ha nem is teljes egészében hárította Ukrajnára, úgy vélte, hogy onnan kaptak támogatást a fegyveresek – hiába vállalta magára a terrorcselekményt az Iszlám Állam terrorszervezet.
A péntek esti terrorakciót a frissen újraválasztott orosz elnök, ha nem is teljes egészében hárította Ukrajnára, úgy vélte, hogy onnan kaptak támogatást a fegyveresek – hiába vállalta magára a terrorcselekményt az Iszlám Állam terrorszervezet.Csak egy gyors kérdést tennék fel és máris folytathatod félbehagyott teendődet: mikor nevettél úgy igazán, olyan jó ropogóst, hogy a könny is folyt már az arcodon, és a hasad is fájni kezdett? Emlékszel még egyáltalán erre az érzésre? Ha a válaszod igen, akkor máris abbahagyhatod az olvasást.
A Román Vasúttársaság virágzik. Apró kis pénzlehúzás, és késésillatú szirmokat hullat. De igazán nem lehetek ennyire szőrszálhasogató, a késés bárkivel megtörténik. Naponta, akár többször is? Igen, és hát ez valahol már a társaság ismertetőjegyévé is vált. Ha most hirtelen percre pontosan kezdenének járni a vonatok, oda lenne a hosszú évek alatt felépített hírnév. Na, még mit nem, nem másoljuk a hanyatló Nyugatot, a végén még jegyár-visszatérítést is bevezetnének, az meg milyen már.
Fejlesztik a hálózatot, komolyan mondom.
A közösségi média lehetőséget ad arra, hogy megosszuk életünk legszebb pillanatait – persze retusálva –, valamint, hogy olyan képet fessünk magunkról, családunkról, a mindennapjainkról, amely által tökéletesnek bizonyulhatunk mások szemében. A látszólagos tökéletesség. A virtuális világban könnyű megalkotni a hibátlan életet, filtereket pakolni a képekre, esztétikusan elrendezni őket, szép leírással, emojikkal, zenei aláfestéssel meg miegymással. A valóságban azonban ez szörnyen bonyolult, szinte lehetetlen.
Megtörténik néha, vagy inkább elég gyakran, hogy tükörbe nézve, valaki számunkra ismeretlent látunk ismerős testben. A mi testünkben. De ha nem én vagyok magamban, akkor ki lakik énbennem?
A szem a lélek tükre, szokás mondani, és milyen igaz. De mi a teendő, ha az a lélek más-más fizimiskát ölt magára, valahányszor a szemtükrünkbe nézünk. Az már kiderült, hogy hiába kérdezzük felhangon, hogy ki vagyok én, mert a választ éppen attól a személytől várjuk, akit nem ismerünk fel önmagunkban. Minden bizonnyal önmagunkat látjuk ismeretlen érzésvilág pompájában.
Mondják, hogy az első szessziós időszak a legkegyetlenebb. Ez nem feltétlenül igaz. A másodikban is éppen annyira vért fog izzadni az, aki nem éri be az átmenővel, de sok esetben még azok sem menekülnek a gyomorgörcstől, akik azt vallják, mindegy hányas, csak legyen meg. Igaz ami igaz, a sfântu’ cinci sok egyetemistát húzott már ki abból a gödörből, amibe a legtöbb alkalommal saját magunk ugrottunk fejest, ez viszont független attól, hogy éppen hányadik vizsgaidőszakunkat éljük meg.
Erdély fővárosában, a több ezer éves múltra visszatekintő Kolozsváron baj van. A település irdatlan sebességgel növekszik, az infrastruktúra pedig – amelynek egy része még a középkorban kialakult alapokon nyugszik – képtelen tartani a lépést ezzel a terjeszkedéssel.
Újabb háború, újabb esély a véleménynyilvánításra, már ha az egyáltalán a sajátunk.
Aki az utóbbi három-négy évet nem kő alatt töltötte, annak nagy valószínűséggel feltűnt az események felgyorsulása, mondjuk a 2010-es évekhez képest: a globálisan rengeteg emberéletet követelő és más súlyos problémákat okozó pandémia; a szomszéd országban tavaly február óta dúló háború, vagy éppen az ezek okozta súlyos infláció világszerte. Most meg itt a legújabb aktuális probléma, lassan két hete a Hamász palesztin politikai szervezet megtámadta Izraelt.
A disztópia, amiben élünk, szinte naponta tud meglepetéseket okozni és időszakonként egyre gyakrabban hangzik el az „ez is lehetne Black Mirror-epizód” mondat.Megváltónk és messiásunk, Elon Musk ismét előrukkolt valamivel, ami egyenesen Black Mirror-epizódból szabadult. Agyimplantátumokat fejlesztetett ki, és már nem csak a majmoknak adatik meg az öröm, hogy egy csip lehet a fejükben, ugyanis elindultak az emberi tesztelések. A cél, mint mindig, természetesen most is nemes, az implantátum látássérült vagy lebénult emberek megsegítésére készült.
Már a pandémia előtt fel-felröppent a hír: Európa nyugati társadalmaiban eljátszadoznak a négynapos munkahét gondolatával, helyenként tesztelik is. A dolgozók túlnyomó részét home office-ba kényszerítő járvány és a munkavállalóknak a koronavírus kordába szorítása utáni visszatérése a gyárakba, hivatalokba felgyorsította a csökkentett munkahétről folytatott társadalmi diskurzust.
A napi nyolcórás munkaprogram ötletét először Robert Owen brit üzletember vetette fel 1817-ben, az ipari forradalom korában.
Az angyalka pénztárcájának feneketlennek kell lennie! Másképp hogyan is tudna annyi szép dolgot minden gyereknek – vagyis majdnem mindegyiknek – a karácsonyfa alá varázsolni, ha nem lenne végtelen mennyiségű kincs a tárcájában? De akkor miért van az, hogy sok helyen nincs ajándék a fa alatt, sőt még karácsonyfa sem díszeleg a ház melegében? Vagy azt miért engedi meg az angyalka, hogy helyenként az otthonnak melege se legyen, de sokaknak talán még olyan helyük se, amit otthonnak nevezhetnek?
A magyar bulvárlapok legolvasottabb cikke mostanában Kulcsár Edina és újdonsült párja, GwM (Varga Márk) közös gyermeke nevének kiválasztásáról szól. Amióta egymásra találtak, a sztárpár tinédzsereket megszégyenítő módon demonstrálja szerelmét ország-világ előtt a közösségi médiában. Ha valakit perverz módon érdekel a hálószoba kontextusában is jóindulattal kellemetlennek nevezhető kommentpárbeszéd, az könnyedén lehet gyertyatartója ennek a modern kapcsolatnak.
Polgárpukkasztás volt a célja a globális felmelegedés ellen tüntető két fiatalnak, amikor Vincent van Gogh egyik remekművére, a Napraforgókra paradicsomlevest öntöttek. Nem fogja ez felrázni a nyárspolgárt végtelen apátiájából. Az sem rázza fel, hogy évről évre melegrekordokat döntünk meg, vagy hogy olyan állatfajok halnak ki, amelyek létezéséről még csak nem is tudtunk. Lassú folyamat a klímakatasztrófa, és Hollywood elég magasra tette a mércét apokalipszis terén.
Majd meglátjátok, hogy az egyetemi tanárok milyen lazák lesznek. Nem fogjátok ismerni egymást különösebben, esetleg utolsó évben kötik össze a neveteket az arcotokkal, mivel annyi diák van a kezük alatt. Abszolút nem fogja érdekelni őket, hogy te pontosan ki vagy, honnan jöttél, mit csinálsz, vagy mit szeretnél csinálni. Arról is magasra tesznek, hogy jársz-e kurzusokra, sajnos szemináriumokra muszáj, de azokból csak egy van egy héten… A vizsgán jelenj meg, és kész!