KOVÁCS DOLORES VIVIEN
MÓRA FRANCISKA ILDIKÓ
A Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Tanszéken oktató egyetemi adjunktus, Varga Szilvia első könyve, A görgetésen túl (?) – Erdélyi magyarok online politikai részvétele címmel idén novemberben jelent meg. A könyv tulajdonképpen Szilvia doktori disszertációjából nőtte ki magát, amivel 2020–2021-ben foglalkozott. A szakdolgozat kidolgozása után az eredményeket nem publikálta, viszont már akkor elindult benne a gondolat, hogy akár könyv formájában is megjelenhetnének. „Folyamatosan a fejemben volt az a gondolat, hogy élnék ezzel a lehetőséggel – ezért nem jelentek meg részek tudományos folyóiratokban, mivel szerettem volna az egészet egyben kiadni” – mesélt a szerző a disszertáció utáni dilemmájáról.
A szerző könyve azt mutatja be, hogy a romániai magyar közösség számára milyen lehetőségeket rejt az online tér a politikai részvételre, és ezeket hogyan alkalmazzuk. Dolgozata megírása alatt az akkori doktorandusz a meglévő statisztikai felmérések mellett kérdőíves kutatásokat végzett – amelyek végül dolgozatának alapját képezték. Elmondta, elsősorban a statisztikai, számbeli adatokra szeretett volna alapozni, viszont az első kérdőíves felmérés után rájött, hogy sokkal több rejlik ebben a kutatási módszerben, mint gondolta.
„Ezek a felmérések alapot nyújtottak ahhoz, hogy a további lépéseket hogyan lehet megtervezni, ugyanis meglepő eredmények születtek” – részletezte Szilvia a felmérés során szerzett tapasztalatait. A kérdőíves felmérés reprezentatív kutatás volt – összesen kétezer választ sikerült összegyűjteni, figyelembe véve a különböző szempontokat is a lehető legátfogóbb és legpontosabb eredmények érdekében. A felmérés során tudta meg azt, hogy melyek a legkézenfekvőbb források, amelyeket a tartalomelemzéshez érdemes felkeresni és vizsgálni. „Olyan elképzelésekkel indultam neki a kutatásnak, hogy vannak olyan kolozsvári – úgymond értelmiségi – oldalak és csoportok, ahol a témában releváns információkat gyűjthetnek össze. Azonban a kérdőíves felmérés után kiderült, hogy nem. Itt egyébként más csoportokat és oldalakat érdemes vizsgálni, amelyekről nekem addig tudomásom sem volt” – osztotta meg Szilvia.
A kérdőíves eredmények után a szerző különös figyelmet fordított a fiatalokkal való kommunikációra – fókuszcsoportos beszélgetéseket szervezett, ahol betekintést nyert a fiatalok politikai viszonyulásába és álláspontjába. Arra a kérdésünkre, hogy mi okozza a Z generáció egyre tudatosabb politikai jelenlétét, Szilvia az állami intézmények felé irányuló bizalmatlanságot és elégedetlenséget említette. Szerinte a fiatalabb generációnál mindezek a tapasztalatok az elsődleges kiváltó okai annak, hogy a változás érdekében tenni akarnak. A fókuszcsoportos beszélgetés alatt Szilvia első kézből szembesült azzal, hogy a fiatal felnőttek mennyire szívükön viselik az igazságtalanságot – olyan konkrét esetek hangzottak el, amelyek az ott lévőket egységesen arra késztették, hogy utcára vonuljanak. A tüntetésekkel kapcsolatosan a könyv szerzője elmondta, hogy ez az egyetlen politikai töltetű megmozdulásforma, amelyben a romániai magyar lakosság valamilyen szinten különbözik a román lakosságtól. A nemzetközi adatok szerint a romániai magyarok tüntetései és megmozdulásai visszafogottabbak a román nemzetiségűekével szemben. Más résztvételi formák esetében kvantitatív szempontból nem figyelhető meg különbség, elmaradás, kvalitatív szempontból viszont számos eltérés van.
Ami viszont az erdélyi magyarokról elmondható, hogy nagyon kevés kezdeményezés érkezik saját indíttatásból. Persze, vannak kivételek, de az ilyen jellegű megmozdulások, amelyeket adott csoport indít el, általában szűkebb körben történnek. „A kérdőívben is kiderült, hogy nagyon sokan úgy értelmezik, ők írtak alá egy petíciót. De ezek a petíciók sokszor úgy néznek ki, hogy fentről jön a kezdeményezés, amelyhez ők csupán csatlakoznak” – mondta Szilvia.
Mindezek után adódik a kérdés: hogyan tudnánk a leghatékonyabban és egyben legkultúráltabban részt venni a politikai életben az online térben? „Elsősorban azt kell megtanulnunk, hogy milyen platformnak milyen funkcionalitása van és ezekkel kiket lehet elérni. Hogy hatékonyak lehessünk, az indíttatás és az igazságérzet mellett a platformok ismerete is szükséges. Például tudd azt, hogy működőképes lehet, ha Facebookon eseményeket hozol létre, de sokkal hatásosabb, ha Instagramon olyan profilt készítesz, amelyhez csatlakozhatnak az érdekeltek. Tudatában kell lenni annak, hogy milyen platformnak milyen funkciója van, és ezeket hogyan kell megfelelően használni” – zárta a beszélgetést Varga Szilvia.
