Moldománia

Egyesülés: mit jelent az erdélyi magyaroknak? (3. rész)

Moldománia
Hátrány: amint egy unionista tüntetésen meg is fogalmazták, csökkenne a magyarok aránya az országon belül, s az öt százalékos parlamenti bejutási küszöb alatt maradnánk. Ilyenformán tehát az erdélyi magyarság többet soha nem lenne olyan súlyú parlamenti tényező Romániában, mint eddig. Ez komoly következményekkel járna egy olyan országban, ahol a keleti hagyományoknak megfelelően a felülről építkezésnek/központból irányításnak van hagyománya, s ahol a kisebbségnek nincs vétójoga az őket érintő ügyekben. (Demográfiai mutatók alapján ez a térvesztés előbb-utóbb így is bekövetkezik, de talán egy ilyen hullámvölgyből van esély majd kilépni, nagyobb összefogással, vagy egy távolabbi, számunkra pozitív demográfiai trendváltással. Egyesülés esetén viszont olyan kicsi lesz az arányunk, hogy minden bizonnyal örökre ellehetetlenítené az öt százalékos küszöb elérését.)

HERÉDI ZSOLT

Mivel nagyon nagy a gazdasági, fejlettségi különbség a két ország között – Moldova ipara, infrastruktúrája sokkal fejletlenebb – további adóink mennének rá a felzárkóztatásra, mint ahogy Trianon óta, azaz szinte száz éve folyamatosan – és többnyire sikertelenül – zárkóztatjuk Erdély rovására az ország szegényebb régióit. Gazdaságilag tehát visszavetné a jelenlegi Romániát az egyesülés.

A tradicionálisabb moldovai társadalom más politikai kultúrával, mentalitással is rendelkezik. A még szabadabb mozgással valószínűleg még több moldovai jönne a fejlettebb Erdélybe, amivel nem biztos, hogy jól járnánk. Nem tudok erre vonatkozó kutatásokról, de amiket olvastam, hallottam, illetve személyesen tapasztaltam, azt a véleményt alakította ki bennem, hogy a moldovaiak az erdélyi románokhoz viszonyítva sokkal kevésbé toleránsak (így a magyarok irányába is).

Prémium tartalom

Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, jelentkezzen be!

promedtudo2Hirdetés

A rovat cikkei

Máskép(p)
Amerikai elnökök elleni agresszióból kijutott alaposan az Egyesült Államok történelme során: Trump a hetedik a sorban; az ország fennállásától számolt 248 év alatt elkövetett 8 (Henry Ford életére 1975 szeptemberében kétszer is rátörtek) támadás 31 éves átlagot ad ki. Magyarán, egy elméletileg átlagolt séma szerint egyetlen emberöltőnyi időszakra két Fehér Ház elleni fegyveres cselekedet jutna. A glóbuszon bizonyára vannak vidékek jócskán, ahol az ilyen jellegű statisztika komorabb következtetéseket eredményez, de az előbb vázolt adathalmaz is elgondolkodtató frekvenciájára utal a politikai indíttatású erőszaknak.
Máskép(p)
Pár hét leforgása alatt immár a második politikai vezetőellen követnek el merényletkísérletet. Robert Fico szlovák miniszterelnök után Donald Trump amerikai republikánus elnökjelöltön volt a sor. Vajon ki következhet? – fogalmazódhat meg sokakban a kérdés, noha a két említett támadás között nincs semmilyen közvetlen összefüggés.
Máskép(p)