“A lakosság életkörülményei Romániában” címmel a napokban jelentette meg az Országos Statisztikai Intézet (INS) 2023-ra vonatkozó felméréseit és összegzését, az életminőségre vonatkozó ankét tavaly májusban készült, és a lakosság jövedelmeiről valamint életkörülményeiről gyűjtött adatok mind egyénekre, mind pedig családokra illetve háztartásokra vonatkoztak. A tanulmány fő célja – amint a kiadvány bevezetőjében fogalmaznak –, hogy részletes statisztikai adatokat gyűjtsenek a lakosság életkörülményeinek a jellemzésére: az adatok a lakhatási körülményekre, egészségi állapotra, neveltetésre, munkaerő foglalkoztatásra, a lakás felszereltségére, stb. vonatkoznak. A felmérést körülbelül 9 ezer háztartásban végezték el, az ország minden megyéjéből gyűjtöttek adatokat, a válaszadási arány 87,3 százalék volt. (A statisztikai intézet teljes tanulmánya elérhető a https://insse.ro/cms/ honlapon.)
A több mint száz oldalas tanulmány elsőként a háztartások jellemzőivel és a lakáskörülményekkel foglalkozik. A 7 millió 554 ezer család esetében nagyjából egyformán oszlik meg az arány, amikor a családok (saját döntés alapján) megnevezik a családfőt, miszerint az foglalkoztatott vagy nem foglalkoztatott személy: a háztartások 50,2 százaléka nyilatkozta, hogy a családfő foglalkoztatott személy (ami jelentős visszaesés az előző, 2022-es évhez viszonyítva, amikor ez az arány 58,6 százalék volt), és 49, 8 százalék nevezett meg nem foglalkoztatott személyt családfőként. Ami viszont a háztartásfő foglalkoztatottsági státuszát illeti, a legnagyobb arányban, 45,5 százalékban nevezték meg a nyugdíjas státuszt (több mint 3,4 millió háztartásban), ezt követte 40,8 százalékban azok aránya, akik háztartásfőnek foglalkoztatott személyt nevezetek meg (3,07 millió háztartás), továbbá munkanélküli személyt is megneveztek családfőnek. Azokban a családokban, ahol vannak foglalkoztatott személyek, a legnagyobb arányt az egyetlen foglalkoztatott jelentette (42,8 százalékot), ennél valamivel kevesebb azon családok száma, ahol két foglalkoztatott személy is van (41,1 százalék), három foglalkoztatott személy ezen kategórian belül 16,1 százalék arányban van. Vidéki és városi környezet szempontjából is van eltérés, mondhatni a város javára: ugyanis a foglalkoztatott személlyel rendelkező háztartások aránya városon 44,4 százalék, míg vidéken csak 36,2 százalék.
A tanulmányban vizsgálták az összefüggést a családok között a foglalkoztatott személyek iskolai végzettségi szintje alapján is. A foglalkoztatott személlyel rendelkező azon családoknak nagyobb az aránya, ahol magasabb iskolai végzettséggel rendelkező háztartásfőt neveztek meg: ahol a háztartásfő felsőfokú végzettséggel rendelkezik, a családok 80,8 százalékában vannak (és csak 19,2 százalékban nincsenek) foglalkoztatott személyek (és 61,3 százalékban kettő vagy annál is több foglalkoztatott személy). A végzettség szintjének csökkenésével csökken a foglalkoztatott személlyel rendelkező családok száma is: a líceumi végzettségű háztartásfővel rendelkező családok 66,1 százalékában vannak foglalkoztatott személyek; az elemi iskolai végzettségű családfős háztartásoknak csupán 29,1 százalékában vannak foglalkoztatott személyek, 70,9 százalékában pedig nincsenek. A foglalkoztatás szempontjából az ország különböző fejlesztési régiói közti eltérések is megvannak, Olténiában a legkisebb az aránya ezeknek a családoknak, és Bukarest-Ilfov megyében a legnagyobb (49 és 69 százalék között változik).
SOKAN ÉLNEK SÚLYOS ANYAGI ÉS SZOCIÁLIS NÉLKÜLÖZÉSBEN: Az Európai Unió lakosságának 6,8 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt tavaly, 0,1 százalékkal többen, mint egy évvel korábban – mutat rá hétfői jelentésében az EU statisztikai hivatala, az Eurostat. Az uniós tagállamok között jelentős eltérések vannak a súlyos anyagi és szociális deprivációban élők arányát tekintve. Tavaly ez Romániában (19,8 százalék), Bulgáriában (18 százalék), Görögországban (13,5 százalék), Magyarországon (10,4 százalék), valamint Spanyolországban (9 százalék) volt a legmagasabb, és Szlovéniában (2 százalék), Cipruson (2,4 százalék), valamint Svédországban, Luxemburgban és Észtországban (egyaránt 2,5 százalék) a legalacsonyabb.
Ami a családok által megnevezett háztartásfő életkorát illeti, bár nagy az aránya a fiataloknak (25-49 év között 30,3 százalék), a tanulmányban megjegyzik, hogy jelentős a 75 év feletti háztartásfő aránya is (16,5 százalék); az 50-64 év közöttiek aránya 29,2 százalék, a a 65-74 év felettiek aránya pedig 23,2 százalék. Az eltartásban levő gyerekekkel is rendelkező családok aránya 30,6 százalék volt, és 69,4 százalékban a családoknál már nincsenek eltartásban levő gyerekek.
Prémium tartalom
Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, jelentkezzen be!
