Szabó Csaba 1965-ben született Kolozsváron, majd a Brassai Sámuel Ipari Líceumban érettségizett 1983-ban; 1986-ban elkezdett lírai hangvetélű riportokat közölni az Igazságban, és beiratkozott a Babeş-Bolyai Tudományegyetemre, ahol 1991-ben biológia–mezőgazdaság szakon szerzett oklevelet. Ezt követően Jegenyén tanároskodott, közben a környék növényvilágát kutatta. 1993-ban került a Szabadság napilaphoz, ahol 2005-ig tevékenykedett szerkesztőként, ő indította el 1996-ban a Bonifácz ifjúsági mellékletet, amelyért MÚRE-díjban részesült. Kiemelten foglalkoztatta a vidék, a megmaradásért küzdő szórványmagyarság élete, mindennapja, sorsa. Közben 1999-től külső munkatársként bedolgozott a Kolozsvári Televízió Kisebbségi szerkesztőségének, amelynek aztán 2005-től 2020-ig belső munkatársa volt. 2008-ban elnyerte a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének nívódíját. Tévésként is a terepmunka, a szórvány érdekelte, az lett a szíve csücske. Limes című sorozatával hosszú éveken át járta Erdély különböző tájait, sajátos, nemegyszer bohém stílusa összetéveszthetetlen. Riportjai mind az írott, mind az audiovizuális sajtóban egyedien színesek, figyelemfelkeltők.
Az 1990-es évek végén több történelmi témájú kisregénye jelent meg: Az egri hullócsillagok: regényes nyomozás Mohácstól Kolozsvárig; Tátorján szél, Fűkirályok; később ezeket követte a Gertrudis vére, majd a Jó Sándor margarétái és egy Xantus János emlékére Ambrus Attilával közösen írt riportkötet. Emellett számos lapban közölt cikkeket.
Létrehozta a Világhírnév kiadót, majd a Fehér Holló Médiaklub Egyesületet, nem utolsó sorban a Corbii albi román nyelvű portált a román–magyar párbeszéd szorgalmazására, a kölcsönös megismerés, a békés együttélés és kölcsönös tisztelet elősegítésére. A Fehér Holló újságíró-sorozatban megjelent médiapróza-kötetekkel bejárta Erdélyt és nemcsak, közben kerekasztal-beszélgetéseket szervezett média tematikában. Úgy vélte, hogy a „könyvelés-tipusú” újságírás térnyerésével egyre fontosabb szerep hárul a független, kreatív publicistákra, hogy a terepre járó riporter pótolhatatlan.
Mivel szívügye volt a szórvány, számos hosszabb-rövidebb életű „mozgalmat” – Szórványzeppelin, Szórványtengely – alapított ennek támogatására, illetve annak érdekében, hogy az elmagányosodó közösségek közötti kapcsolatokat erősítse. Amerikai útja során, 2012-ben a New York és Washington környéki magyaroknak tartott előadást az erdélyi szórványvilág mindennapjairól, majd adományokból Őrhely-díjat hozott létre a szórványban közösségépítő munkát végzők támogatására. „Mindenben, és feltételek nélkül támogatni kell őket” – magyarázta közönségének.
Riportútjai során nem egyszer tapasztalta, milyen keveset tudnak a románok a magyarokról. Ezért is hozta létre a román–magyar kapcsolatok portálját, a már említett Corbii Albi (Fehér Holló) portált. A könyvek és az irodalom iránti szeretete adta az ötletet, hogy elkezdje a magyar irodalom népszerűsítését a román olvasók körében. Magyar–román, illetve román–magyar fordításköteteket kezdett gyűjteni, ennek folytatásaként megnyitotta a Fehér Holló Román-Magyar Küldőkönyvtárat, amellyel célja szintén az volt, hogy megismertesse a román tömegekkel a magyar irodalmat. A Jászvásárra, Krajovára, Konstancára, Szlatinára stb. kiküldött könyvek az olvasónál maradtak, magyar könyvjelzőként a román polcokon.
Továbbra is folytatta rendezvényszervező tevékenységét, a Fehér Hollók eseményein román és magyar iskolások közösen szavaltak – a románok magyar költők románra fordított verseit és fordítva. „Egzotikus” könyvbemutatókkal színesített kerekasztal-beszélgetéseket szervezett, ösztöndíjat alapított: a hollók havi 100 euróval támogattak egyetemistákat, iskolásokat, hogy szülővárosuk magyarságának sikeres mindennapjairól román nyelven cikkezzenek. A Médiaklub kiadta a román nyelvű Magyarságtörténet, amelyet személyesen vitt el még Kisinyovba is – az Erdélyben akkor már „jól ismert” egyórás bemutatóba a KISS-együttest, de Dancs Annamari egy klipjét is „beleszőtte”. 2013-ban gagaúz–székely zászlócserét szervezett Csíkszeredában... Ötlettára kimeríthetetlen volt. Tanuld újra az anyanyelved! címmel elkezdte feltérképezni azokat a regáti magyarokat, akik szeretnének újra megtanulni magyarul, vagy magyarul beszélgetni, mesélni, játszani, énekelni. A Médiaklub ötéves évfordulóján Don Rigoberto néven könyvmentő szolgálatot indított a másképp kukába kerülő magyar könyvek megmentése érdekében.
Nemrég néhány ilyen, kidobásra szánt könyv kapcsán kerestük. „Dobják ki, mert én még mindig fekszem, nem tudok nyüzsögni” – válaszolta röviden, és rögtön tudtuk: tényleg nagy a baj.
Mielőtt a láthatatlan ellenség legyűrte volna, Teleki Sámuel nyomába készült, Tanzániába. Végülis utána ment, csak nem Tanzániába…
Könnyű repülést, te hollók hollója!
