
A kiállítás a batik és az ecoprint technikák ötvözésével az anyagban megjelenő idő nyomait vizsgálja, ahol a hagyomány és a kortárs kifejezésmód párbeszédéből születik meg a múló pillanat vizuális emlékezete.
„Nádudvary Mária iparművész és divattervező kiállítása is a rá jellemző tudatos anyag- és technika választásával tűnik ki, amelyek tökéletes kiegészítői témaválasztásának. Szinte mérnöki precizitással vizsgálja a természet átalakulását, az ősz változásait, ahogy az éppen kint is teljes pompájában megtekinthető festői színkavalkádból a „dércsípte lombok ájult vonaglásából” lecsupaszodott, grafikus hatású vonalrajzzá alakul a táj” –kezdte méltatását Zakariás Ágota.
Több hónapot felölelő vizsgálódásai során olyan alapossággal tanulmányozta az alkotó az őszi táj elemeit, a virágokat, a füveket, a levelek erezetét, hogy ezeket szinte sejtjeire bontva mutatja be nekünk, a felnagyított organikus formákból, mikrostruktúrákból absztrakt tájat hozva létre – folytatta a művészettörténész.
„A formai változások, a textúrák, a struktúrák átalakulásának megfigyelése mellett a fény- és színjelenségeket is tanulmányozza ez az elégikus hangulatú sorozat. Az ősz teljes színskáláját hozza a színpompás vörösektől és aranyaktól a fakóbb szürkéig, barnáig. A sorozat ugyanakkor nemcsak formai tanulmány, hanem egy sajátos tájlátvány analízise is, az akvarell és a grafika közötti átmenetet képező kifejezésmódból építkező anatómia” – mondta.
Zakariás Ágota szerint a művész batik és ecoprint technikát alkalmaz. A batiknál a viasz rögzül a vászon felületén, az ecoprintnél pedig a kémia vegyszerek hatására rögzülnek a levelek a selymen. Ez a növénylenyomat technika természetes textilfestési és mintázási eljárás, amely során a növényekből – levelekből, virágokból, kérgekből, termésekből – közvetlenül nyerik ki a festékanyagokat, és ezek közvetlen lenyomatát viszik át a textilre. A növényeket a textilre helyezik, majd hő és nyomás segítségével a növények természetes pigmentjei átvándorolnak az anyag rostjaiba, létrehozva a növény valósághű lenyomatát. Mindkettő nagyon gyors és precíz munkafolyamatot igényel – mutatott rá a művészettörténész.
Az ecoprinttechnika ősi gyakorlatból ered, a növények természetes festékanyagait hő, víz és nyomás segítségével átviszik egy hordozóra, pl. textilre.Több ezer éve Ázsiában, Afrikában és a Közel-Keleten is alkalmaztak növényi festést textíliákhoz. A hagyományos indiai, indonéz és japán technikák – shibori, katazome, batik – is a növényi festékeket és természetes anyagok használatán alapultak, bár ezek még nem kifejezetten „nyomat” jellegűek voltak.A kortárs ecoprint, mint önálló művészeti eljárás a huszadik század végén jelent meg. A technika legnagyobb hatású úttörője India Flint ausztrál textilművész volt, aki 1999 körül kísérletezett először azzal, hogy leveleket közvetlenül „nyomtatott” textilre. Ő alkotta meg az ecoprintkifejezést is. Munkái a természetközeli, fenntartható művészetet helyezik előtérbe,mert minden lenyomat egyszeri, megismételhetetlen és a növény, az időjárás, a víz és a kéz együttműködésének eredménye. A kétezres évektől az ecoprint mozgalommá vált, textilművészek, papírkészítők, kézművesek és divattervezők világszerte alkalmazzák.
„Az ecoprint nem festés, hanem növényi kontakt-nyomat. A növények természetes pigmentjeit –a tannint, a klorofillt, az antociánt, a flavonoidot – közvetlen érintkezéssel viszik át egy hordozóra, általában természetes textíliára (pamut, selyem, len, gyapjú) vagy kézműves papírra. A folyamat során a pigmentek reakcióba lépnek a hordozó előkezelésével és a hővel, létrehozva maradandó nyomatokat. A textilt tim-, illetve vassóval vagy taninnalelőkezelem. A növényt a textilre helyezem, az anyagot szorosan feltekerem, és egy-két órán át gőzölöm. A vas-blanketes technikában a levelekre vasoldattal átitatott réteget helyezek, s mivel a vas katalizátorként működik, sötétebb tónusok, kontrasztok alakulnak ki” – tudtuk meg a művésztől.
Elmondta: a batikot nem csupán dekoratív eljárásként, hanem önálló művészi kifejezési eszközként alkalmazza, ötvözve benne a klasszikus technikai tudást a modern festészeti és textilművészeti megközelítésekkel. „Munkáimban a szín és az anyag organikus egységben jelenik meg, amely lehetővé teszi a vizuális mélységek és struktúrák érzékletes megjelenítését” – fejtette ki.
Záróakkordként Fehér Ágota Bach-partiturát adott elő hegedűn.A kiállítás november 27-ig látogatható hétköznapokon 15–20 óra között, szombat-vasárnap a délelőtti órákban is megtekinthető.
Nádudvary Mária képzőművész, textilművész művészeti tanulmányait a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceumban végezte festészet szakon, majd a Temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészeti és Formatervezői Karán folytatta, ahol textilművészet és divattervezés szakirányon szerzett alap- és mesterfokozatú diplomát. Egyetemi évei alatt ismerkedett meg a batik technikával.Munkásságában a batik innovatív alkalmazását kutatja, különös figyelmet fordítva a strukturált felületek és az akvarellszerű hatások egyedi kombinációjára. Alkotásait számos hazai, valamint nemzetközi csoportos és egyéni kiállításon mutatta be, többek között Magyarországon, Spanyolországban és Mexikóban. Idén a batik nemzetközi évében Az ősz anatómiájacímű munkájaelnyerte az első helyezést.