Szárnyal a hazai ingatlanpiac – új kihívások 2018-ban?

Közben már harmadik hete lehet igényelni az új köntösbe bújtatott Első Otthon programban való részvételt – az alapok fogynak is rendesen, de messze nem igaz az a hír, miszerint már el is fogytak. Mindezeket az információkat ezúttal nem ingatlanszakemberrel kommentáltattuk, hanem egy olyan párral, aki tavaly vásárolt magának lakást Kolozsváron – ők mesélik el tapasztalataikat, mintegy jó tanácsként azoknak, akik most az ő cipőjükben járnak

Az Országos Statisztikai Intézet szerint a 2017-ben megépült 53 301 lakás 54,9 százaléka városi, 45,1 százaléka pedig vidéki környezetben épült. A 2016-ban regisztrált adatokhoz mérten 554-gyel több lakás épült meg tavaly magántőkéből, és 541-gyel többet építettek közpénzekből.

Regionális bontásban a következő fejlesztési régióban nőtt a megépült lakások száma 2017-ben az előző esztendőhöz képest: Középső (+1107 lakás), Északnyugati (+824), Nyugati (+347), Délkeleti (+168) és Dél-Havasalföld (+9). Csökkenést mértek ezzel szemben a következő régiókban: Északkeleti (-844 lakás), Bukarest–Ilfov (-489) és Délnyugat Olténia (-27). A 2017-es év negyedik negyedében eközben 13 929 lakást adtak használatba, 1320- szal kevesebbet, mint 2016 azonos időszakában.

Első Otthon: két hét alatt 5%

Egyesek szerint 2017 utolsó hónapjaiban azért volt kevesebb a használatba vett lakások száma, mert a potenciális vásárlók az Első Otthon programra vártak, illetve azt lesték, milyen változásokat hoz az új kiírás. Az Első Otthon aztán február végén kapott zöld utat, miután véglegessé vált, hogy a Pénzügyminisztérium 2 milliárd lejes keretet biztosít a garanciaalapnak. A programban 15 pénzintézet vesz részt, a változások elsősorban őket, és nem a lakásvásárlókat érintik.

A fiatalok lakásvásárlását, illetve az ingatlanpiac talpra állítását szolgáló, 2009-ben kezdeményezett program jelen szabályai szerint azok igényelhetik a garancialap révén biztosított, ennélfogva kisebb kamatlábú, lakásvásárlásra szánt kölcsönt, akiknek nem volt birtokában 50 négyzetméternél nagyobb lakás. Kikötés, hogy bármilyen stádiumban is legyen a megvásárolni kívánt ingatlan, a rá vonatkozó építkezési engedély 2010 utáni legyen. A megvásárolt lakásra kötelező biztosítást kötni, és 5 évig nem lehet eladni. 60 ezer eurónál drágább lakások esetében a vásárlónak meg kell előlegeznie a vételár 5%-át.

Rossz hír, hogy a garanciaalapként elkülönített összeg fél milliárd lejjel kisebb a tavalyi keretnél, ami azt jelenti, hogy idén a program révén csak legtöbb 20 ezer lakás találhat gazdát, 5 ezerrel kevesebb, mint tavaly. Ennek ellenére a program február végi indulása óta még korántsem fogytak el az alapok; bár egyelőre nem tudni, hogy a legutóbbi héten hány igénylést fogadtak el, az első két hétben az alapnak mindössze 5%-át „foglalták le”.

Merre tart az ingatlanpiac?

Az utóbbi évek fejlődését mutatja az a tény, hogy a 2009- ben megvásárolt lakásoknak csak 4%-a volt új, ezzel szemben 2017-ben ez az arány már 58% volt. A vásárlók ugyanakkor igényesebbek: tágasabb, minőségibb lakásokat szeretnének, mint néhány éve, amikor inkább csak azt nézték, hogy olcsó legyen. A fejlődés jele az is, hogy nagy külföldi cégek is beléptek a hazai ingatlanbefektetések piacára, bár sok esetben ezek a vállalatok elsősorban az irodaházak építésére vagy nagyobb projektekre összpontosítanak.

Az előrejelzés szerint 2018 is jó év lehet, bár rejt magában veszélyeket. Az egyik aggasztó tényező, hogy az irányadó bankközi kamatláb, a ROBOR folyamatosan emelkedik, akárcsak az euró árfolyama a lejjel szemben. Ezt ellensúlyozhatja, ha átmegy a törvényhozáson az a tervezet, amely az új, 100 ezer euró alatti lakások esetében 5%-ra csökkentené a rájuk fizetendő áfát.

Nem szabad elsietni a lakásvásárlást

László és jegyese, Réka pár hónapja vásároltak lakást Kolozsváron. Mintegy hat hónapon át keresték aktívan a „tökéletes otthont”, de még mielőtt elindultak volna lakásokat nézni, egy éve elemezgették a piacot és figyelték az ajánlatokat.