Bónis Endre: valósággal lefagyott az ingatlanpiac
Valamennyien hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy a különböző gazdasági mutatók, adatok, termékek és szolgáltatások (bankközi kamatláb, infláció, ingatlan-, üzemanyag- és energiaárak) értéke folyamatosan növekszik, a megélhetés egyre nehezebbé válik, egyre nehezebben telik meg a bevásárlókosarunk, a termékek ára napról napra drágul.
A szomszédunkban zajló háború, az energiaárak miatt az utóbbi időben nem hallottunk az árak mérséklődéséről, így meglepő volt azzal szembesülni, hogy az economica.net gazdasági portál által megszólaltatott szakemberek adatai szerint az ingatlantranzakciók vonatkozásában Kolozs megyében például 17 százalékkal kevesebb adásvételi szerződést kötöttek, az Nemzetközi Valutaalap (IMF) pedig 25 százalékos árcsökkenést vetít előre.
Az economica.net kimutatása szerint Kolozs megyében, az ország második legnagyobb ingatlanpiacán a múlt év ugyanazon időszakához képest 2022 első kilenc hónapjában 9 ezer helyett csupán 7579 lakás cserélt gazdát. Szakemberek szerint ennek oka az, hogy a megyeszékhelyen és környékén rendkívül drágák az ingatlanok. Érdemes megjegyezni, hogy a tranzakciók számát illetően Kolozs megyét két másik is megelőzi: Brassó és Temes megye. Utóbbiban ez év első kilenc hónapjában 8700 lakást adtak el, 5 százalékkal kevesebbet, mint a múlt év első kilenc hónapjában. Ennek következtében a bánsági megye az ország második legnagyobb ingatlanpiacává nőtte ki magát.
Az összképhez az is hozzátartozik, hogy Bukarestben 9 százalékkal nőtt az ingatlanpiac, az adatok szerint 41 ezer lakást adtak el.
IMF: csökkenni fognak az árak
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakemberei arra a következtetésre jutottak, a központi bankoknak az infláció megfékezésére hozott intézkedése, a kamatlábnövelés az ingatlanárak csökkenéséhez vezethet. Prognózisuk szerint az intézkedések az ingatlanok értékének 10 százalékos mérséklését eredményezi az elkövetkező három évben, ami kisebb piaci újrapozicionálódást eredményez majd. Megeshet az is – írják az IMF szakemberei –, hogy az ármérséklődés akár 25 százalékos is lehet.
Az IMF által kibocsátott A globális pénzügyi stabilitás elnevezésű jelentés arra mutat rá, a jegybankok inflációmérséklési „agresszív lépése” jelentős hatással lesz az ingatlanpiacra. Szerintük a jelzáloghitel növekedni fog, amely valósággal elűzi a lakáskölcsönök iránt érdeklődőket, ez pedig a tranzakciók számának és egyben az árak csökkenéséhez vezet. Azaz úgymond „lefagy” a piac, a kereslet hiányában pedig a lakások egyre olcsóbbakká válnak.
Az IMF arra is rámutat: a koronavírus-járvány kezdete óta egyes országokban a lakások ára 20 százalékkal növekedett. Ennek oka elsősorban a bankközi kamatláb mérséklődésében, a lakáshiány megjelenésében, az eladások drasztikus csökkenésében keresendő.
Bónis Endre: lefagyott az ingatlanpiac
Bónis Endre a kolozsvári Reform ingatlanügynökség vezetője a Szabadságnak nyilatkozva elmondta: az IMF jelentése természetesen nem csupán Kolozsvárra érvényes. – Hajlamosak vagyunk csak Erdély fővárosára összpontosítani, de gondolni kell a tordai, a szamosújvári, a dési, a bánffyhunyadi helyzetre is, hiszen ott sincs adásvétel vagy ingatlanfejlesztés. Egyébként körülbelül egy hónapja éreztem, hogy valósággal lefagyott az ingatlanpiac. Azt feltételezem, hogy akadnak olyanok, akiknek sok pénz lapul a folyószámláján és várják a megfelelő pillanatot a vásárlásra – értékelte a helyzetet a tapasztalt kolozsvári ingatlanközvetítő.
Bónis Endre szerint szinte mindenki mentsvárként tekint Kolozsvárra, itt akarnak ingatlanbefektetéseket eszközölni. – Sokan ingatlanokba menekítik a pénzüket az infláció elől. Arra gondolnak, hogy a prognosztizált esetleges árcsökkenés ellenére hosszú távon mindenképpen nyereséges befektetés. Erdély minden régiójának lakói Kolozsvárban gondolkoznak, és az adatok szerint a város lakossága évente 15 ezerrel gyarapszik. Ennyi lakást viszont nem lehet felépíteni, ezért kétséges, hogy jelentősen csökkennek az ingatlanárak – mutatott rá.
Az ingatlanszakember szerint a bankok nyújtotta lakáshitelekkel való élés tekintetében a romániai lakosok messze alulmaradnak az uniós átlagtól. – Sokan tartanak a hitelek felvételétől – észlelte a szakember.
(Borítókép: Rohonyi D. Iván)
