Albérlet helyett öröklakást vásárolnának a fiatal családok
Az utóbbi évben leginkább 2015 előtt épült ingatlanokban kétszobás lakást vásároltak azok, akik nagyvárosok vonzáskörzetében váltak lakástulajdonosokká, ezek költségvetése leginkább nem éri el a 60 ezer eurót. Az imobiliare.ro részére az Unlock Research által májusban készített piackutatás résztvevőinek több mint 36%-a tömbházlakást, családi házat/villát vásárolt az előző egy évben, a többiek a következő fél évben terveztek vásárolni. Négyből három megkérdezett spontán válasza szerint egyik fő célkitűzésük 2021-ben a lakásvásárlás. A legtöbben új lakást vásárolnának, főleg családi házat, villát. 32%-nak megvan a pénze, 60% banki hitelből vásárolna és 8% az ingatlanfejlesztővel kötne részletfizetési adásvételi szerződést. A koronavírus-járvány lenyomata a lakásvásárlási szokások esetén abban mutatkozik meg, hogy többen szeretnének természetközelibb helyen, akár a nagyvárosokon kívüli közösségekben élni.
A minta 78%-a felsőfokú, 22%-a középfokú végzettséggel rendelkezik, ugyanakkor többségük jó anyagi körülményekkel is: 46%-a magas (több mint 3500 lej családtagonként), 42% közepes (1500–3500 lej családtagonként) és csak 3% alacsony jövedelmű (kevesebb mint 1500 lej családtagonként) – 10% nem válaszolt a kérdésre.
Kolozsvár: sok a pénz, de csak tömbházlakásra futja
Kolozsváron a megkérdezettek 62%-a potenciális vásárló, 38% már vásárolt ingatlant, a megkötött üzletek 76%-ában saját használatra vásároltak lakást, 19% befektetésként, 5%-ban pedig egy másik személy részére. A vásárlók 31%-a háromszobás lakást vásárolt/vásárolna, 29% családi házat, 28% négy- vagy többszobás lakást, 7%-a kétszobásat és 5%-a egyszobásat. Az ügyfelek közel 64%-a új, 2015 után épített lakást vásárolna, ezeknek 5%-a 40 ezer eurónál szerényebb költségvetéssel rendelkezik, 24%-a 40 és 60 ezer euró közötti, 22%-a 60 és 80 ezer, 24%-a 80 és 100 ezer euró közötti, 24%-a pedig több mint 100 ezer eurós költségvetéssel rendelkezik.
A kutatásba bevont nagyvárosok mindegyikében a házat vásárlók aránya meghaladja a kolozsvárit: Konstancán 41%, Jászvásáron 39%, Brassóban 38%, Bukarestben 35% szeretne családi házat venni, csak Temesvár aránya (30%) közelít a kolozsvárihoz (29%). Érdekes részlet, hogy a hat nagyváros közül Kolozsváron „van a legtöbb pénz”, itt a vásárlóknak közel a fele (48%) több mint 80 ezer euróval rendelkezik, míg a sorban második Temesváron ennyi pénzért vásárolna a megkérdezettek 41%-a, továbbá a bukarestiek 39, a konstancaiak 35, a brassóiak 30 és a jászvásáriak csupán 17%-a. Kolozsváron ugyanakkor igen magas a lakások ára, ezt látszik megerősíteni az is, hogy bár a kolozsvári vásárlók zöme viszonylag nagy pénzösszegből vásárolhat, mégis itt vannak a legkevesebben azok, akik – a társasházi lakásoknál jóval drágább – családi házat vennének.
A nagyvárosokban eladásra kínált tömbházlakások árának alakulása
A fővárosinál jóval drágább a kolozsvári négyzetméter
Az Eurostat júliusi jelentése szerint 2010-től 2021-ig mintegy 19%-kal nőtt az albérletek ára és 10%-kal a lakások vásárlási ára Romániában. Ez az arány fordítottan érvényesül az Európai Unió egészére érvényes adatok esetében, ott ugyanis kisebb arányban növekedett az albérletek (15,3%) és jelentősebben a lakások vásárlási ára (30,9%). Itthon tehát az uniós átlagot határozottan meghaladó arányban drágultak az albérletek, a lakások vásárlási ára viszont csak harmadannyi arányban nőtt, mint az EU-ban.
Továbbra is Kolozsváron a legdrágábbak a lakások az imobiliare.ro frissen közzétett tanulmánya szerint: egy négyzetméter átlagára (1890 euró) 350 euróval nagyobb, mint a következő legdrágább városban, Bukarestben (1540 euró). A harmadik helyen 1320 euró négyzetméterenkénti árral Konstanca és Brassó osztozik, 1310 euróval rögtön jön a sorban Temesvár. 2020 második negyedévéhez (április–június) képest 2021 azonos időszakára Kolozsváron mérsékelten, 5,2%-kal nőttek a lakásárak, az utóbbi öt évet tekintve azonban a nagyváradi árakkal azonos mértékben, 59%-kal, míg Bukarestben csak közel 41%-os növekedést jegyeztek.
A lakótelepenkénti toplista gyakorlatilag változatlan: továbbra is a belváros a legdrágább (egy év alatt +2,4%, 2250 euró/m2 átlagár), majd a Nyárfasor negyed (+7,6%, 2070 euró/m2), Tisztviselőtelep/Andrei Mureşanu (+6%, 2050 euró/m2), Jó napot–Európa–Tordai út (+12,1%, 2020 euró/m2) és Hajnal negyed (+15,3%, 2000 euró/m2).
Az otthon iroda, tanterem, zöldövezet isTízből hat romániai lakos elégedett a lakóházával, a leginkább elégedettek a 25–34 évesek (71%), az 55 évesnél idősebbek (67%) és mindazok, akik az utóbbi két évben házat építettek vagy éppen építkeznek (66%). A megkérdezettek 9%-a elégedetlen a lakásával, főleg a 45–54 évesek. A leginkább elégedettek lakhatási körülményeikkel azok, akik pórusbetonból (BCA) épült (69%-ban elégedett) és téglaházban (60%) laknak, a legkevésbé elégedettek a beton- és vályogházakban élők. Őket a leginkább a javítási költségek (55%), villanyszámla (54%) és a karbantartási kiadások (54%) aggasztják – állapította meg a Reveal Marketing Research idei tanulmánya.
A vásárlók valamivel több mint fele ingatlanügynökkel vásárolt lakást, a potenciális vásárlók hasonló arányban szeretnék igénybe venni egy ingatlanügynök szolgáltatásait főleg azért, mert ezzel időt takarítanak meg, az ügynök segít az iratok kiállításában, sokkal több eladó ingatlanhoz kínál hozzáférést, tanáccsal szolgál az ingatlan minőségét illetően, gyorsabb kapcsolatfelvételt biztosít a lakástulajdonosokkal és segédkezik az alkudozásban is. Az ingatlanügynökkel lakást vásárlóknak a 9%-a volt elégedetlen annak szolgáltatásaival, míg 57% elégedett volt, 35% pedig semlegesnek nyilatkozott e tekintetben.
A lakást vásárlók főleg a vágyott ingatlan ára (37%) és elhelyezkedése (35%) alapján döntenek, ugyanakkor fontos az ingatlan mérete, a külterek (pl. terasz) létezése vagy az építés éve – állapítja meg az ING Bank júniusi Ipsos-tanulmánya. A járvány kitörése óta a vásárlók 45%-a számára fontos szempont a kültéri felület és 44% számára a jó internetkapcsolat, legkevésbé fontos a medence, légkondicionáló berendezés, a munkahelyhez vagy a városközponthoz való közelség. A lakáscserére vágyó ingatlantulajdonosokat elsősorban a lakóterület nagysága (38%) és a külső terek megléte (35%) motiválja. Kolozsváron például az egy éven belül lakást vásárolni tervezők 88%-a családi házat vagy legalább háromszobás lakást venne – ahol távmunkában is van bőven hely irodának, online oktatási kényszer esetén tanteremnek, és kijárási tilalom esetén is korlátlanul lehet élvezni a kisebb-nagyobb kert áldásait.
A vásárlók több mint fele személyes megtakarításaiból (57%) és/vagy havi béréből (55%) fizeti ki az előleget, és egyértelmű a nagyobb előleg kifizetésére való törekvés: az ügyfelek 85%-a inkább a nagyobb előleg és kisebb törlesztőrészlet konstrukciót preferálná. A hazai lakosság kétharmada úgy véli, hogy az ingatlan általában jó befektetést jelent és optimális módja a nyugdíjaskori anyagi biztonság megteremtésének.
(Borítóképünk illusztráció)
