Az elhangzott számok ráadásul pozitív kicsengésűek: azt állítják, hogy jól gazdálkodtak a közpénzekkel, mert ezúttal is sikerült kiegészíteni több minisztérium költségvetését, és csupán azoktól az intézményektől vontak meg finanszírozást, amelyek képtelenek voltak elkölteni az európai projektekre kiutalt összegeket – ehelyett azokat a minisztériumokat támogatták, amelyeknek már folyamatban voltak hasonló uniós pályázataik illetve programjaik, főleg szociális és egészségügyi téren. Költségvetés kiegészítéshez jutott a közigazgatási minisztérium, az önkormányzatok, a mezőgazdasági valamint energetikai minisztérium, a nemzetvédelem (speciális nyugdíjak kifizetésére), a munkaügy meg a nemzetközi kapcsolatok minisztériuma. Legtöbb pénzt pedig az egészségügynek szánták. Ami csepp a tengerben sajnos, ha kicsit szétnézünk egészségünk háza táján, aminek aktualitását alátámasztja az Európai Bizottság egyik újabb jelentése az unió lakosainak egészségi állapotáról.
Amikor örömmel állapítjuk meg a különféle felmérések eredményeként azt, hogy viszonylag rövid időn belül milyen nagymértékben megnőtt az emberiség várható élettartama, nem gondolunk arra, hogy ez alapos számolásra és számításra kényszeríti az állami intézményeket. Nem csak Romániában, hanem világviszonylatban fejtörést okoz, hogyan tartsák fenn a nyugdíjrendszereket azt követően, hogy évekkel, sőt évtizedekkel hosszabb ideig kell folyosítani a járandóságokat. Továbbgondolásra és felkészülésre kényszerít a meghosszabbodott öregkorral járó, megnövekedett orvosi ellátás biztosítása, beleértve az igényt a nagyobb mennyiségű gyógyszerre, kórházi intézményekre. Új egészségügyi programok kidolgozása is magára várat a megváltozott, sokszor egészségtelenebb életvitelünk miatt. Az EB említett jelentésében az Európai Unió 65 évesnél idősebb lakosságának aránya az 1960-as évekbeli tíz százalékról húsz százalékra növekedett 2015-ig, és harminc százalék lesz 2060-ban. Az unió lakosságának tehát több mint a negyede lesz nyugdíjas, ami eltartást jelent nyugdíjjárulék formájában, ide értve a korral járó egészségügyi ellátás megnövekedését is. A születések számának visszaesése a munkaerőpiacot is negatívan befolyásolja, egyre kevesebb lesz az aktív dolgozó és egyre több a különféle juttatásokban részesülő – fogalmazzák meg aggodalmaikat a bizottsági jelentésben a felmérést készítők. Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek tehát a nyugdíjrendszerek és az egészségügy, tekintettel arra a tényre is, hogy a meghosszabbodott élettartam nem jelent egyben tovább tartó egészségi állapotot is. Ezen a téren sem túl jók a jelentés eredményei, és Románia több esetben is élen jár – vagy inkább sereghajtó.
Prémium tartalom
Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, jelentkezzen be!
