Opera a vásznon, opera a könyvben

Elkezdődött az 5. Opera Napok rendezvénysorozat

A képzőművészet, az irodalom és a zene is szerepet kapott az 5. Opera Napok megnyitóján FOTÓ: SÁNDOR LORÁND
Az operához nem csak úgy lehet közelíteni, hogy az ember beül az opera nagytermébe és megnéz valamit, a képzőművészet, a grafika és az írás is közelebb hozhatja a műfajt a tőle idegenkedőkhöz. A Kolozsvári Magyar Opera rendezvénysorozata, az Opera Napok is erre tesz kísérletet, a november 20-i ünnepélyes megnyitó is ennek jegyében telt az intézmény emeleti előcsarnokában.

Sötét színek, a fehér-fekete kontrasztja és a szembeötlő vörös szín. Kürti Andrea illusztrátor operákról szóló tárlata ezekkel az árnyalatokkal, hatásokkal dolgozik. Az Opera Napok hagyományához híven, az ötödik kiadás is kiállítás megnyitóval indult. Tavaly Wittlinger Margit díszlet-és jelmeztervező tárlatával nyitották meg az eseményt, idén Kürti Andrea munkáit állították ki. Az illusztrátor Horváth Erika hegedűművész Operák női szemmel című kötetéhez készítette a képeket, amelyek huszonegy opera lényegét ragadják meg női perspektívából. A tárlaton többek között a Carmen, Czinka Panna balladája vagy A varázsfuvola illusztrációja is megtalálható Kürti Andrea sajátos stílusában, újszerű, mégis felismerhető megközelítésben. 

A kiállítást Zakariás Ágota művészettörténész méltatta„Olyan terep az illusztráció, ahová a művészettörténészek sajnos elég ritkán merészkednek, az illusztrációkutatás nálunk gyerekcipőben jár, hiszen nincs kimondottan erre irányuló képzés” – magyarázta Zakariás Ágota a művészeti ág kapcsán. A művészettörténész kiemelte: ezek a munkák nemcsak illusztrációk a kötetben foglalt írásokhoz, hanem az értő elemzések méltó párjai. A kiállítás színhasználata és stílusa az egyes opera szereplőinek egymáshoz való viszonyát, lelkiállapotát, vívódását tükrözi, hangsúlyozva a művek nőalakjait, akik, Kürti Andrea munkáiban, jellemzően a piros, vörös ruházatban jelennek meg. Zakariás azt is aláhúzta, Kürti munkásságának fontos erénye, hogy alkalmazkodóképes. Illusztrációi illeszkednek az adott irodalmi műfajhoz és közönséghez, közben pedig nem veszítenek egyediségükből. „Ha még sokat hallgatom Ágota elemzéseit, a végére megértem, miről szól az opera” – jegyezte meg Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója. A munkák egy hétig láthatók az opera emeleti előcsarnokában, utána a Bánffy Miklós Operastúdiót díszítik majd. 

A képzőművészeti „belépő” után az irodalom és zene kapcsolata került előtérbe. Terényi Ede, a huszadik század egyik legjelentősebb zeneszerzője, idén lenne 90 éves. Az évforduló alkalmából a zeneszerző jó barátja, Hoch Sándor könyvkiadó-vezető vállalta, hogy Terényi életét, hagyatékát kötetekbe rendezi. Így született meg a négyrészes könyvsorozat, amely a zeneszerző életét, pályáját, munkásságát taglalja. Az első rész a zeneszerző önéletrajzi írásait tartalmazza, amelyben maga Terényi meséli el, hogyan lett zeneszerző, mi vonzotta, hogyan, mi szerint komponál. A második kötet a róla szóló írásokat, kritikákat sorjázza, ezeket Terényi gyűjtötte önmagáról. A harmadik kötet szintén életrajzi mozzanatokról szól, ám ezúttal a szimbólumokon keresztül. Hoch Sándor elmondta: Terényi életét átszőtték olyan szimbólumok, mint a lépcső, a harang, a patak, vagy a madarak. Ő ezeket feljegyezte és párhuzamba állította élete történéseivel. A sorozat utolsó, negyedik részében, amely csak két kötetben fért el, a zene és a grafika kapcsolata kerül terítékre. Terényi amellett, hogy a hazai zenei élet meghatározó alakja volt, rajzolni is tudott és grafikákat készített, például Dante Isteni színjáték című művéhez. 

A kötetről szakmailag, zenei megközelítésből Csákány Csilla muzikológus, Terényi egykori tanítványa beszélt. A zenetörténész kifejtette, zeneszerzőkről nehéz írni, hiszen általában nem írnak, nem beszélnek, nem nyilatkoznak műveikről, munkafolyamatról. Terényi élete és hagyatéka ilyen szempontból is hálás kutatási terület, mert rengeteget írt és nyilatkozott mindenről, amivel foglalkozott. Mint azt Csákány Csillától elmondta, a zeneszerző szinesztéziás volt, vagyis harmóniákhoz kapcsolt színeket, színekhez illatokat, illatokhoz hangokat. Erről verset is írt: „Hallom, ahogy csobban a fény, / Látom, ahogy zeng a messzeség, / Érzem a harmóniák illatát, / Ízlelem a fenyőrügyek selymes kacaját”. 

Az 5. Opera Napok megnyitóját a Kolozsvár Magyar Gyermekkórusának fellépése zárta. Az énekkar előadásában a Carmen egyik dalát, Daróci Bárdos Tamás Üszküdárá című, török népdal alapú művét, valamint a Valahol Európában musical egy betétjét hallhattuk. A rendezvénysorozat november 27-ig gyermek-és felnőtt programokkal várja az érdeklődőket, az operát jól ismerőket és azokat is, akik most kóstolnának bele a kosztümök és áriák világába.