Klaus Iohannis államelnök korábban büszkén jelentette be, hogy Románia legjelentősebb modernizációs lehetőség előtt áll, hiszen a 2021-2027-es uniós költségvetésből (50 milliárd) és a helyreállítási alapból (csaknem 30 milliárd) összesen mintegy 80 milliárd euró áll rendelkezésére, s ha még az Anghel Saligny beruházási alapot is hozzátették, akkor már 90 milliárd euróról zengett a kormányzati diskurzus. Ez nagyon jól hangzott, és részben meg is valósultak a tervek, hiszen fejlődés sok területen látszik, de a fejlesztések sokszor nem olyan horderejűek, hogy rendszerszintű változásokat idézzenek elő a környezetünkben. Illetve egy másik gond, hogy az uniós pénzeket sokkal hatékonyabban is fel lehetne használni, de főleg nem kellene otthagyni Brüsszelben azt, ami Romániának jár. Sokan akkor is megmosolyogták az elnök triumfalista megnyilatkozásait, hiszen az állam notóriusan rossz felhasználója az uniós pénzeknek amiatt, hogy mindent maga alá temet a bürokrácia, a sok papírmunka, az engedélyek blokkolása, ezért számos beruházás későn készül el.
Míg Románia haladékot kapott az uniós költségvetésből tervezett beruházásokra, hiszen az uniós költségvetési ciklus lejárta után egy-két évvel meg lehetett hosszabbítani a határidőt, a helyreállítási alap – amelyet a koronavírus-járvány hatásainak enyhítésére hoztak létre – már más történet. Az Európai Bizottság (EB) leszögezte, hogy ebben az esetben senkinek nem ad haladékot, így 2026 őszéig le kell zárni minden beruházást. Az ország természetesen ezúttal sem tudta teljesíteni a feladatokat, egyes beruházások stagnálnak, a kolozsvári metró finanszírozása a levegőbe repült, hiszen 2026-ig nem lehet megépíteni. Ráadásul adminisztratív feltételek, reformok végrehajtásával is adós maradt a kormány.
A politikai iszapbirkózást Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke kezdte, aki arra kérte Marcel Ciolacu miniszterelnököt: sürgősen magyarázza el, mit szándékozik tenni, hogy ne veszítsük el 1,1 milliárd eurót. Az EB ugyanis ekkora összeg zárolását jelentette be. A miniszterelnök válaszában azt mondta, a problémákat a PNL kormányon lévő tagjaival fogják megoldani, és felszólította Ciucăt, hogy vállalja a felelősséget, hiszen ő is részese a döntéshozatalnak. Ciolacu arra utalt ezzel, hogy a liberálisok felbontották a koalíciót, ugyanakkor kormányon maradtak. Ciucă szerda reggel egy Facebook-bejegyzésben folytatta a vitát Ciolacuval. Közölte, hogy miniszterelnöksége alatt 6,3 milliárd eurót hívtak le a PNRR-ből. Ciolacu se maradt adósa, és elmondta, hogy ez az ellenzékeskedési cirkusz senkinek sem segít, hiszen az állampolgárok először is felelősséget várnak egy államférfitól. Kijelentette: „mindaz, amire az Európai Bizottság hivatkozik, olyan dolgok, amelyek az ön mandátuma alatt történtek” – írta Ciolacu a közösségi médiában válaszként Ciucă bírálataira.
Kedden az EB közzétett egy dokumentumot, amelyben bejelentette, hogy előzetes értékelést készített Románia harmadik kifizetési kérelméről a PNRR keretében, és annak részleges felfüggesztését javasolta, mivel a kormány nem teljesített hat kritériumot. Az elmulasztott úgynevezett mérföldkövek közül három ahhoz kapcsolódik, hogy a kormány a CFR, a Metrorex, a Nuclearelectrica és más nagy állami vállalatok vezetőit nem átlátható folyamat során, kompetenciák alapján, hanem pártpolitikai preferenciák szerint nevezte ki. A harmadik kifizetési kérelem 37 reform és 17 beruházás megvalósításának mérföldköveit tartalmazza, amelyek pozitív változást hoznak a román állampolgárok és vállalkozások számára a következő területeken: zöld és digitális átállás, fenntartható közlekedés, energiafelújítás, adó- és nyugdíjrendszerek, üzleti környezet, városi mobilitás, turizmus és kultúra, egészségügy, szociális reformok, jó kormányzás, oktatás, víz-, hulladék- és erdőgazdálkodás. A bizottság megállapította, hogy ebben a szakaszban hat mérföldkő nem teljesült. Ezek az állami tulajdonú vállalatok irányításának reformja, valamint a közlekedési beruházások és a mikrovállalkozások adórendszerének reformja. A bizottság ezért a kifizetések részleges felfüggesztését javasolta. Romániának egy hónapja van arra, hogy észrevételeit benyújtsa. Amennyiben a bizottság ez után is megerősíti értékelését, miszerint a vonatkozó referenciaértékeket nem teljesítették kielégítően, a kifizetés egy részét felfüggesztik. Ezt követően Romániának hat hónap áll rendelkezésére, hogy teljesítse a még hátralévő részleteket. Ha ez megtörténik, Brüsszel kifizeti a felfüggesztett összeget.
Amint látható, a politikusok egyelőre csak az egyik konkrét részletkifizetésen marakodnak. A PNRR körvonalazódó fiaskójáról – hiszen két év alatt aligha sikerülhet lehívni a bennmaradt összeg kétharmadát –várhatóan csak a választások után vesznek tudomást a politikusok.
