NATO-szintű biztonsági garanciát kínál Ukrajnának Trump béketerve

A 28 pontos béketervtől különálló, Ukrajnának átadott dokumentumban NATO-eljárásrendhez hasonló biztonsági garanciát ígér Donald Trump. A tervezet első ízben vázol fel olyan kollektív védelmi mechanizmust, amely az Egyesült Államokat és európai szövetségeseit is kötelezhetné Ukrajna megvédésére egy újabb orosz támadás esetén - írja a hirado.hu.

Donald Trump amerikai elnök ukrajnai békerendezésre vonatkozó javaslatának részeként egy második, különálló dokumentumot is átadtak Kijevnek. Ez a biztonsági tervezet nem része az első, 28 pontos béketervnek, hanem attól független ajánlat, amely a NATO 5. cikkelyére emlékeztető garanciát vázol fel Ukrajna számára.

A dokumentum értelmében egy „jelentős, szándékos és tartós orosz támadást az egész transzatlanti közösség békéjét közvetlenül fenyegető cselekményként értékelnék”.

Ilyen esetben az Egyesült Államok elnöke — a NATO-val és az európai partnerekkel folytatott azonnali konzultációt követően — akár katonai erő bevetéséről is dönthetne.

A javaslat emellett közös értékelési mechanizmust írna elő Washington, a NATO és Ukrajna között. A tervezetet alá kell írnia Ukrajnának, az Egyesült Államoknak, az Európai Uniónak, a NATO-nak és Oroszországnak.

Bár a Fehér Ház tájékoztatta Moszkvát a dokumentum tartalmáról, egyelőre nem egyértelmű, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírása feltétele lesz-e a végleges megállapodásnak.

A biztonsági keretrendszer tíz évig lenne hatályos, és közös megegyezéssel megújítható. A tervezet létét és hitelességét amerikai kormányzati források megerősítették, ugyanakkor jelezték, hogy további egyeztetések várhatók az európai szövetségesekkel.

A Trump-adminisztráció a biztonsági garanciát jelentős nyereségnek tekinti Ukrajna számára, még akkor is, ha az első, 28 pontos béketerv súlyos területi engedményeket követel Kijevtől.

A javaslat szerint Ukrajnának a jelenleginél is nagyobb területekről kellene lemondania Oroszország javára, Moszkvát pedig a szankciók feloldásával és a háborús bűnök alóli amnesztiával visszavezetnék a nemzetközi közösségbe.

A külön biztonsági dokumentumot Trump megbízottja, Steve Witkoff ismertette az elmúlt napokban Zelenszkij nemzetbiztonsági tanácsadójával, Rusztem Umerovval, majd azt írásban is átadták az ukrán elnöknek.

A fő békekoncepció — amelytől a biztonsági tervezet különválik — demilitarizált övezet létrehozását irányozza elő a keleti frontvonalon.

A terv szerint Oroszország átvenné az ellenőrzést a teljes Donbasz felett, míg Herszon és Zaporizzsja térségében a jelenlegi vonalak lényegében befagynának.

A dokumentum rögzíti, hogy NATO-csapatok nem állomásozhatnak Ukrajna területén, és az ukrán haderő létszámát 600 ezer főben maximálnák. Ez a jelenlegi, 800–850 ezres aktív állományhoz képest csökkenést jelentene, ám jóval meghaladná a háború előtti, körülbelül 250 ezres szintet.

A két dokumentum együtt olyan csomagot alkot, amely egyszerre ír elő jelentős ukrán engedményeket és korábban nem látott biztonsági garanciákat — ezzel döntően befolyásolva Ukrajna jövőbeni helyzetét a transzatlanti struktúrában.

A Fehér Háza szerint Trump frusztrált, mivel a felek nem voltak hajlandók elkötelezni magukat egy békemegállapodás mellett, ezért csapata kidolgozott egy – szándékaik szerint - részletes és elfogadható tervet; az amerikai elnök gyors békét szeretne, ezért inkább kihagyta az európai vezetőket

Zelenszkij beleegyezett abba, hogy „méltóságteljesen” érjen véget a háború

Zelenszkij irodája közleményében kijelentette: Ukrajna „beleegyezett abba, hogy a tervezet rendelkezésein úgy dolgozzon, hogy a háború méltó befejezéséhez vezessenek”. Kijev támogatott „minden olyan érdemi javaslatot, amely közelebb hozhatja a valódi békét” – áll a közleményben. Az MTI által idézett dokumentum szerin Ukrajna elnöke arra számít, hogy a közeli napokban meg tudja vitatni Trump elnökkel a lehetséges diplomáciai megoldásokat és a békéhez szükséges legfontosabb pontokat”. Az új terv kidolgozásában sem Ukrajna, sem európai partnerei nem vettek részt, csütörtökön az európai külügyminiszterek óva intettek attól, hogy Kijevvel vagy Brüsszellel való konzultáció nélkül szülessenek békejavaslatok. „Ahhoz, hogy bármilyen terv működjön, ukránok és európaiak támogatására van szükség” – mondta Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője.