Novák Katalin magyar államfő rendkívüli bejelentést tett a magyar köztévében ma délután: lemondott államfői tisztségéről. Bejelentésében hangsúlyozta: hibázott, és magyar emberként ő is azt várná el, hogy aki hibázott, vállalja a felelősséget. Bocsánatot kért mindenkitől, akit megbántott, az áldozatoktól, akik, mint mondta, azt érezhették, hogy nem áll mellettük. "A gyerekek és a családok mellett voltam, vagyok és leszek" - mondta. Hangsúlyozta: hiszi, hogy egy békés, szeretettel teli, egymásra odafigyelő nemzet vagyunk, hisz a becsületben, az egyenes tartásban és a szeretet erejében is, amit nagyszüleinktől kaptunk. Mint mondta, hozott egy olyan kegyelmi döntést, ami miatt magyarázattal tartozik. Tavaly áprilisban abban a hiszemben döntött a kegyelem mellett, hogy az illető nem élt vissza a rá bízott gyerekek ártatlanságával. De hibázott - ismerte be.
“Tisztelt és számomra oly kedves magyar emberek határon innen és túl! Most Önökhöz szólok. Nem a politikusokhoz, a politikacsinálókhoz, hanem azokhoz, akiknek a szolgálatára két évvel ezelőtt felesküdtem.
Azért vállaltam ezt a feladatot, mert szenvedélyesen szeretem Magyarországot, a hazánkat, és mert hiszek Önökben. Hiszem, hogy egy békés, szeretettel teli, egymásra odafigyelő nemzet a miénk. Hiszek a csendes többségben, a minden nap keményen dolgozó emberekben, a becsületben, az egyenes tartásban és a szeretet erejében. Ezeket az értékeket nagyszüleinktől, szüleinktől kaptuk, és gyerekeinknek, unokáinknak szeretnénk továbbadni.
Hoztam egy olyan kegyelmi döntést, mely sokakban értetlenséget és békétlenséget váltott ki. Érthető, hogy magyarázatot várnak.
A kegyelmezési jogkör mind közül talán a legérzékenyebb. Mert egy ember életéről kell dönteni a kegyelmi kérvény és a rendelkezésre álló információk alapján. Tavaly áprilisban abban a hiszemben döntöttem a kegyelem mellett, hogy az elítélt nem élt vissza a rá bízott gyermekek kiszolgáltatottságával. Hibáztam, mert a kegyelmi döntés és az indokolás hiánya alkalmas volt arra, hogy a pedofiliára vonatkozó zéró tolerancia kapcsán kételyeket ébresszen. Márpedig itt nincs, és nem is lehet kétely. Soha nem adnék kegyelmet annak, akiről azt gondolom, hogy fizikailag vagy lelkileg gyermekeket bántalmaz. Így volt ez akkor és így van ez ma is.
A köztársasági elnök alaptörvényből is fakadó feladata megjeleníteni a nemzet egységét. A gyermek a legfontosabb kincsünk. Hiszem, hogy ebben egységes a nemzet – minden véleménykülönbség ellenére. A gyermekek védelme közös kötelességünk. Három gyermeket szültem, így személyesen is átéltem, mekkora szüksége van egy védtelen, kiszolgáltatott életnek a biztonságra, a védelemre.
Magyar emberként azt várnám a köztársasági elnöktől, hogy ne hibázzon. Ha mégis, akkor nézzen szembe azokkal, akiknek elszámolással tartozik, és vállaljon felelősséget. Akár azzal, hogy lemond a köztársasági elnöki tisztségről. Bocsánatot kérek azoktól, akiket megbántottam, és minden olyan áldozattól, aki úgy érezhette, nem állok ki mellette. A gyerekek és a családok mellett voltam, vagyok és leszek.
Államfőként ma utoljára szólok Önökhöz. Lemondok a köztársasági elnöki tisztségről.
A döntés nem személyes okból volt nehéz. Azért volt nehéz, mert esküt tettem. Arra a kérdésre kellett most választ találnom, hogy eskümhöz híven képes lennék-e a köztársasági elnöki tisztséget továbbra is a magyar nemzet javára gyakorolni? Rendelkeznék-e azzal a mozgástérrel, amely ahhoz kell, hogy szuverén államfőként jól teljesítsem a feladatomat? Nem a válaszom mindkét kérdésre.
Bocsánatot kérek azoktól, akik most úgy érzik, cserben hagyom őket. Akik most úgy érzik, hogy a gyűlölet legyőzte a szeretetet.
Azt a kérdést kellett feltennem magamnak: mit üzenek döntésemmel a gyerekeinknek, a magyar fiataloknak? Én arra biztatom őket, hogy szolgáljanak minden erejükkel, tehetségükkel, ne adják fel a nehéz pillanatokban sem, tartsanak ki, amíg lehet, a hibáikért vállalják a felelősséget, és ha úgy érzik, hogy fel kellene áldozniuk szuverenitásukat, akkor legyenek képesek méltósággal átadni a helyet valaki másnak. A szuverenitás drága kincs. Az embernek, a nemzetnek egyaránt. Vigyázzunk rá!
Köszönöm! Köszönöm Önöknek, hogy célt és értelmet adtak a köztársasági elnöki feladatnak. Köszönöm a találkozásokat, amelyek a legnagyobb ajándékai voltak ennek a két évnek. Köszönöm, hogy leülhettem a sámlira, hogy sikerült oda is figyelmet irányítani, ahova a hétköznapokban kevesebb jut. Azoknak, akikkel együtt dolgozhattam, köszönöm a magas színvonalú munkát, az elhivatottságot, az emberséget. Köszönöm a családomnak a mindenkor biztos hátteret. Köszönöm Istvánnak, hogy huszonöt éve együtt lehetünk a szép és a nehéz pillanatokban. Köszönöm, hogy segített megmutatni, hogy egy férfi ugyanúgy tudja támogatni a társát, ahogy egy nő. Köszönöm Ádámnak, Tamásnak és Katának, hogy az édesanyjuk lehetek, és hogy célt adnak életem közélet után következő szakaszának is.
A politika kemény, olykor kegyetlen világ. Vannak, akik azt gondolják, hogy nekünk, nőknek ezért nem is való. Ezzel nem értek egyet. Ne hagyjuk magunkat! Kellenek a nők a közéletbe is, mert hitem szerint akkor idővel méltányosabb, békésebb és bizonyára tartalmasabb lesz ez a világ.
Hálás vagyok azért, hogy a magyar nemzetet szolgálhattam.
Isten, áldd meg a magyart! Mert a tiéd az ország, tiéd a hatalom és tiéd a dicsőség.” (Novák Katalin beszéde február 10-én hangzott el.)
Nemrég került nyilvánosságra, hogy tavaly Novák Katalin magyar köztársasági elnök, élve a kegyelmezési jogkörével, kegyelmet adott a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének, akit azért ítéltek el elsőfokon 2019-ben, majd másodfokon 2021-ben három év négy hónap börtönre, mert részt vett felettese, a volt igazgató pedofil bűncselekményének az eltussolásában – írják összefoglalójukban a magyarországi hírportálok. Az ügyben másodfokú vádlottat, az erdélyi származású K. Endrét azzal vádolták, hogy segítette volna az igazgatót, aki zsarolással, fenyegetőzéssel igyekezett rávenni a gyerekeket, hogy vonják vissza a rá nézve terhelő vallomásokat. Az igazgatót végül nyolc év börtönre ítélték, amiért 2004-2016 között legalább tíz kiskorú fiút zaklatott az általa vezetett intézményben.
Az ügy miatt kirobbant botrány már február elejétől vita tárgyát képezte Magyarországon, sorra szólaltak meg a különböző civil szervezetek és az ellenzéki pártok, kérve az államfő lemondását. Majd a múlt héten több alkalommal többen tiltakoztak a Sándor palota előtt. A Demokratikus Koalíció parlamenti frakciója egy hete bejelentette, hogy megfosztási eljárást kezdeményez Novák Katalin köztársasági elnök ellen. Az MSZP frakcióvezetője, Tóth Bertalan szintén a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy a pedofil bűntársnak nyújtott kegyelem alaptörvényellenes, mivel az alaptörvény számos rendelkezése védi a gyermekek jogait.
Az államfő lemondását követően Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter is bejelentette, hogy visszavonul a közélettől, lemond országgyűlési képviselői mandátumáról és az EP-lista vezetéséről is. Varga Judit azt írta közösségi oldalán, hogy a rendszerváltoztatás óta az elnök egyéni kegyelmi döntésének érvényességéhez az igazságügyi miniszter ellenjegyzése szükséges. "Én folytattam azt a több mint 25 éves gyakorlatot, miszerint az igazságügyi miniszter tudomásul veszi az elnök kegyelmi döntését" – fogalmazott a politikus, hozzátéve, hogy az elnök döntésének ellenjegyzéséért vállalja a politikai felelősséget.
A magyar jogi szabályozás igyekszik megelőzni az „erős felindulásból elkövetett” lemondást, ezért több feltételt is megszab:
- A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozatára is szükség van.
- Az Országgyűlés tizenöt napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg.
- Ha a köztársasági elnök az elhatározását írásbeli nyilatkozatával fenntartja, a lemondás tudomásulvételét az Országgyűlés már nem tagadhatja meg.
Az elnök írásbeli lemondó nyilatkozata azért is fontos jogi dokumentum, mert a megbízatása az abban megjelölt, 15. napnál nem korábbi időpontban szűnik meg. Ez pedig azt jelenti, hogy Novák Katalin – legalábbis formailag – február végéig köztársasági elnök marad.
A magyar jogi szabályozás azt is előírja, ha a köztársasági elnök megbízatása valamely okból idő előtt megszűnik, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig az államfői jogkört az Országgyűlés elnöke gyakorolja. A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnökének feladatát az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el. Ez azt jelenti, hogy az új köztársasági elnök megválasztásáig jelen esetben Kövér László házelnök lesz majd az államfő helyettesítője.
A választást jelölés előzi meg, amelynek érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. Az ellenzéki képviselőknek is lehetőségük lesz önálló köztársaságielnök-jelöltet állítani.
Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta. Ha az első szavazás eredménytelen volt, akkor második szavazást kell tartani. A második szavazás alapján, amelyen a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni, a megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára – a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha netán a második szavazás is eredménytelenül zárul, akkor ismételt jelölés alapján új választást kell tartani.
Az új köztársasági elnök a választás eredményének kihirdetését követő 8. napon, azaz valamikor március végén lép hivatalba.
A megválasztott köztársasági elnök a hivatalba lépése napjáig köteles megszüntetni a vele szemben az alaptörvény szerint fennálló összeférhetetlenségi okokat. Ha az államfővel szemben a tisztsége gyakorlása során merül fel összeférhetetlenségi ok, haladéktalanul köteles azt megszüntetni. Az új elnöknek harminc napon belül vagyonnyilatkozatot is kell tennie.
A rendszerváltozás után eddig csak egyetlen alkalommal történt meg, hogy a köztársasági elnök idő előtti lemondása miatt ideiglenesen a házelnök vette át az államfői feladatokat. Tizenkét éve Schmitt Pál (2010. augusztus 6-ától 2012. április 2-ig) lemondása miatt Kövér László a köztársasági elnöki jogkört ideiglenesen gyakorló házelnökként látta el az államfői feladatokat, 2012. április 2-ától és május 9-ig.
A köztársaság kikiáltása óta még két esetben állt Magyarország élén „ideiglenes” államfő:
- Szűrös Mátyás 1989. október 23-ától 1990. május 2-ig volt ideiglenes köztársasági elnök;
- Göncz Árpád először csak ideiglenesen, 1990. május 2-ától augusztus 3-ig, majd két cikluson át, 1990. augusztus 3. és 2000. augusztus 3. között már „rendes” köztársasági elnök volt.
(Forrás: MTI, Origo, Index, Magyar Nemzet)
Borítókép forrása: Sándor Palota
