Ha német lett volna, a sajtó puszta (Németországban sem példátlan) szentimentális drámáról értekezett volna. Így azonban az eset német-muszlim terroraktussá lépett elő.
A német közvéleményt az eset mélyen megdöbbentette.
A Die Welt című lap (a szóbanforgó döbbenet hatása alatt) a német-afgán kapcsolatok egyik legjelentősebb személyiségét,ReinhardErös afgán-szakértőt interjúvolta meg. Az interjú tartalma engem legalább annyira megdöbbentett, mint maga a gyilkosság. Erös, aki a Bundeswehr (azaz a német hadsereg) egykori katonaorvosa volt, feleségével és öt gyerekével Az afganisztáni gyerekekértnéven sok-sok évvel ezelőtt alapítványt hozott létre. Egyebek közt huszonkilenc iskolát és egy egyetemetalapítottak, melyekben afgán fiúk és lányok tanulhattak együtt.
A Die Welt kérdésére, hogy a hasonló gyilkosságok és erőszaktételek magában Afganisztánban milyen gyakorisággal fordulnak elő, a válasz az volt, hogy szinteegyáltalán.A tettes ugyanis az ottani patriarchális társadalmakban (a többes szám nem véletlen, Afganisztánban 17 nyelvet beszélnek, 17, egymástól gyakran alapvetően különböző közösség él együtt) aligha élhetné meg a másnapot. Ott ugyanis még mindig a vérbosszú törvénye uralkodik.
A Die Welt következő kérdése a nők státusára vonatkozott. Erös úr elmondta, hogy ez a kérdés megint nehezen értelmezhető, hiszen a 17 között van olyan közösség is, melyben egyértelműen a nők dominálnak.
Prémium tartalom
Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, jelentkezzen be!
