Az úgynevezett "szolidáris függetlenség" elvére épülő új román védelmi stratégia számba veszi a nemzetbiztonságot fenyegető külső és belső tényezőket, az ország védelmével összefüggő kihívásokat és lehetőségeket, valamint feladatlistát határoz meg a következő évekre az állampolgárok biztonságának növelése érdekében.
A parlamenthez intézett első beszédében Nicuşor Dan kifejtette: a szolidáris függetlenség elve azt jelenti, hogy a román állam döntéseit sajátos identitásának és érdekeinek érvényre juttatása vezérli, ugyanakkor nemzetközi partnereivel szolidárisan teljesíti vállalt kötelezettségeit.
Helyzetelemzésében Nicuşor Dan úgy értékelte, hogy a nemzetközi szervezetek nem képesek érvényt szerezni a szabályokon alapuló nemzetközi rendnek, a szomszédos Ukrajnában folyó háború, illetve Oroszország Románia és más európai államok elleni hibrid hadviselése - kibertámadások, félretájékoztatási kampányok - nagy nyomást gyakorol a jogállamiságra és a demokráciára.
Nicuşor Dan a nemzetbiztonsági kockázatok közé sorolta a román hatóságok cselekvésképtelenségét az adócsalással és a korrupcióval szemben, a demográfiai hanyatlást, az oktatás kifogásolható minőségét és a civil tudatosság alacsony szintjét.
Ugyanakkor pozitív körülményként, kihasználandó lehetőségként vette számba Románia és az Egyesült Államok stratégiai partnerségét, az ország EU- és NATO-tagságát, a védelmi ipar előtt álló perspektívákat, a versenyképes román diaszpórát és az ország földrajzi elhelyezkedését, amely lehetővé teszi, hogy kapcsolati tényező legyen Európa és Ázsia között.
A teendők között az elnök a védelmi képességek fejlesztését, a nemzetközi partnerekkel folytatott együttműködés megerősítését, Románia regionális szerepvállalásának (Három Tenger Kezdeményezés, Bukaresti Kilencek) javítását említette.
Hazai vonatkozásban kiemelte: fontos helyreállítani az állampolgároknak az állami intézményekbe vetett bizalmát, mert csak így várható el, hogy szükség esetén maguk is hozzájáruljanak az ország védelméhez. Ennek érdekében elsősorban a súlyos korrupció elleni fellépés hatékonyságát kell javítani, ezért az új védelmi stratégia ismét a titkosszolgálatok feladatai közé sorolja a korrupció elleni küzdelmet az információszerzés, nem pedig az igazságszolgáltatás terén - magyarázta.
A parlament együttes ülésén 314 szavazattal 43 ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadták el az új nemzeti védelmi stratégiát.
