Elhunyt Kürti-Bokor Judit piarista nővér
Megdöbbenés és mély fájdalom töltött el, amikor megtudtam, hogy súlyos betegség után, szeptember 9-én életének 52. évében visszaadta lelkét Teremtő Istenének. Temetésére szeptember 12-én került sor a nagykárolyi Rozália temetőben.
Túlzás nélkül állítható, hogy kimagasló szolgálata során szívét-lelkét előbb Istennek, aztán a rászoruló gyermekeknek adta.
Fiatal korától kezdve fogékony volt a szépség és az igazság csodálatára, örömét lelte a tanulásban, olvasásban, ezért a tanári pályát választotta. A temesvári egyetemen szerzett matematika–fizika szakos tanári, majd matematikusi diplomát. Lelkivezetői segítségével meghallotta az isteni hívást és rátalált hivatására, következett a novíciátus Firenzében, ahol felkészült az Istennek szentelt életre, de szakmailag is sokat fejlődött. 2007-ben tett örök fogadalmat a Piarista Nővérek Boldog Celestina Donati által alapított szerzetesrendjében, amely a Kegyes Tanítórend Női Ága.
Nagykárolyban 1727-től a szerzetesrendek 1948-ban történt jogtalan megszüntetéséig rangos piarista iskola működött. Gondviselésszerűen ebben a városban kezdték el csendben és szerényen, de kitartóan áldozatos szolgálatukat Judit és Tünde nővér az általuk vezette gyermekotthonban. Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök a kezdetektől fogva szívügyének tekintette a nővérek odaadó szolgálatának támogatását.
Egymás után jöttek hozzájuk az első kislányok, akiknek nem volt esélyük a jövőre és itt otthonra, családra találtak. Judit nővér 2004 és 2019 között házfőnökként vezette a valódi értékeken alapuló közösséget. Szerzetesi hivatások kibontakozását ápolta, kísérte. A Gondviselésre való, mély bizalmon alapuló bátor ráhagyatkozás jellemezte.
Ugyanakkor részt vett a Nagykárolyban újraindult, magyar tannyelvű Kalazanci Szent József Római Katolikus Teológiai Líceum működésének kibontakoztatásában. Lelki programokat szervezett, segítette a kapcsolatteremtést a magyarországi piaristákkal, illetve tanintézményekkel. Vezetésével a piarista nővérek közössége tevékenyen folytatta az 56 évvel korábban félbeszakadt gazdag piarista hagyományt nemcsak a Kalazanci Szent József templom plébániai közösségében, hanem az egész város és a környező települések szerető szívű, nagylelkű lakói között is. 2009-ben szociális napközit és tanulóházat szervezett és vezetett. 2012-től a rend legfőbb elöljárójának lelki életért felelős tanácsosa lett. 2015-ben megvalósul igazi álma, a Celestina Anya Oázis. Ez egy nagyobb, több gyermeket befogadó, családias hangulatú otthon, a felújított egyházmegyei tulajdonú épületben. Ide már fiúkat is befogadtak. A kert, az udvar és az egész épület varázslatos hangulatú, a gyermeki lélekhez közel álló, békét sugárzó. Központjában a kápolna áll, ahol az Oltáriszentséghez naponta betérnek imádkozni és szentmisét ünnepelnek.
Judit nővér mesét olvasott, biciklizni tanított, magyarázta a verset és a matek feladatot, erdei sétára vitte őket, imádkozni és szeretni tanított. Közben sokszor virrasztott, hivatalokba járt, vastag dossziékat állított össze, engedélyeket szerzett, pályázott, adventi koszorúkat ragasztott, iskolatáskákat pakolt be. Imádkozott, szeretett. 2019-től Olaszországban teljesített szolgálatot, házfőnök volt Rómában és tanácsosi feladatai mellett kinevezték a rend gazdasági vezetőjévé is.
Magyarságához és gyökereihez való ragaszkodását, az abból forrásozó alkotókedvét át tudta oltani az általa nevelt gyermekekbe. Az általa nevelt gyermekek az anyai, emberi, szellemi és lelki nevelést úgy itták magukba, hogy ezen közben szülőföldjükhöz is mély kötődés és élő kapcsolat alakult ki bennük.
Ma már két gyönyörű épület igazolja munkáját és sok-sok lelki épület: a gyerekek, egészen kicsitől felnőtt diplomásig, akik dolgoznak, családjuk van, akiket befogadott, nevelt, tanított, kísért. Judit nővér „igen”-je mennyi életet változtatott meg! Isten hiteles jeleként élt közöttünk – jellemezte találóan Poszet Anikó, a Kalazanci-líceum korábbi igazgatónője.
Az évek folyamán örömmel találkoztam Kolozsváron a nagykárolyi otthonból érkezett lányokkal, akik már egyetemen folytatták tanulmányaikat.
A Judit nővérrel való találkozásaim valóságos élménynek számítottak: együtt ünnepeltük 2008-ban Firenzében a kongregáció alapítója, Celestina Donati anya boldoggá avatását, elzarándokoltunk Rómába, imádkoztunk az örök város pápai bazilikáiban, templomaiban. A nagykárolyi nővéreket többször felkerestem a kolozsvári piarista öregdiákokkal együtt, megpróbáltunk segíteni anyagi gondjaikon.
A közösségért és a Celestina Anya Oázisban, a nehéz sorsú gyerekekért végzett munkájáért, Nagykároly megyei jogú város képviselő testülete idén Pro Urbe-díjat adományozott Kürti-Bokor Judit piarista nővérnek.
Hiszem, hogy a hit, remény, szeretetre alapozott, jövőbe mutató, emberi értékteremtő munkássága kisugárzott nemcsak a Partiumra, hanem egész Erdélyre.
Üdvözítőnk részesítse hiteles emberként, keresztényként, szerzetes nővérként, nevelőként végzett példás, odaadó, fáradságot nem ismerő szolgálatáért az örök élet örömében.
