A koalíciós pártok úgy döntöttek, hogy külön jelölteket indítanak, így a Szociáldemokrata Párt (PSD) Daniel Băluțăt, Bukarest IV. kerület polgármesterét küldi versenybe, míg a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Ciprian Ciucut, a VI. kerület polgármesterét szavazta meg jelöltnek. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) sem ült tétlen, ők Cătălin Drulăt küldik harcba. Ez utóbbi közlekedési miniszter volt, valamint az USR elnöki tisztségét is betöltötte rövid időre. Hozzájuk felsorakozott Anca Alexandrescu, a Realitatea Plus televízió műsorvezetője, aki függetlenként száll versenybe.
Alexandrescu a szuverenista oldalt képviseli, ez egyértelművé vált, amikor a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) bejelentette, hogy őt támogatja. Az AUR tehát nem indít saját jelöltet, de Alexandrescuval egy platformon áll, így a szuverenistáknak is megvan a jelöltjük. A televíziós műsorvezetőnek a független státus annyiban jelent előnyt, hogy a választások után győzelem esetén nem kompromittálja magát közvetlenül az AUR-ral, habár az elég egyértelmű, hogy a világlátását illetően a szélsőséges párthoz áll legközelebb.
A felmérések szerint az egyfordulós választáson nagyon szoros eredmény várható, ugyanis a szociáldemokrata Băluță támogatottságát 25 százalékon mérik, a liberális Ciucuét 23 százalékon, míg az USR-s Drulă 18 százalékon áll, s őt követi 16 százalékkal Anca Alexandrescu. E felmérés eredményei időközben még változhattak.
A koalíciós pártok döntése azt mutatja, mindhárom párt meg van győződve arról, hogy megnyerheti a választást. Helyi szinten erős jelölteket küldtek versenybe, hiszen mind Ciucunak, mind Băluțănak jó eredményei vannak az általuk vezetett kerületekben, látványos beruházásokat valósítottak meg. A szociáldemokrata jelöltnek azonban két nagy problémája akad, az egyik, hogy Alexandrescu vélhetően sok szavazatot fog elvinni tőle, a másik pedig Bukarestnek a hagyományos PSD-ellenessége, ami ezúttal is megnyilvánulhat. Előfordult már, hogy a kerületi polgármesterek szinte mind szociáldemokraták lettek, de ez csak egyszer történt meg, a főpolgármester-választáson viszont a szociáldemokrata jelöltek rendszerint elbuktak. Ha folytatódik a hagyomány, akkor a következő győztes vagy liberális lesz, vagy az USR jelöltje kerekedik felül. A jobboldalnak is van azonban gyenge pontja, elsősorban az, hogy az ő szavazatuk megoszlik majd Ciucu és Drulă között, amivel növelik Băluță és Alexandrescu esélyeit. Egyébként egyáltalán nem biztos, hogy ezek a sémák érvényesülni fognak, mert a legutóbbi választások leginkább azt bizonyították be, hogy a szavazópolgárok a masszív protesztszavazatra való hajlandóságukkal büntetni akarják a hagyományos pártokat. Mindezek miatt hatványozottan kiszámíthatatlan megmérettetés elé nézünk december 7-én.
Az egyik legnagyobb veszélye a bukaresti választásoknak az, ha a három kormánypárt elszámolta magát. Mert ha kiderül, hogy Bukarest szavazóit túlértékelték, és nem annyira műveltek, tanultak és higgadtak, hogy ne éljen bennük valamiféle bosszúvágy a fősodratú pártok iránt, akkor könnyen elképzelhető, hogy a szélsőséges jelölt nyer, az AUR által támogatott Anca Alexandrescu. A hagyományos pártok még mindig nagyon bíznak a pártok jelentette erőben, de félő, hogy a hagyományos mozgósítás egyre kevésbé működik, ezért bármikor megismétlődhet a Georgescu-jelenség. Nem tudni tehát, hogy a májusi fősodrat-ellenes hangulatspirál továbbgyűrűzése mire lehet képes.
Bukarest főpolgármesteri tisztsége az elmúlt évtizedekben elnökcsinálónak bizonyult kétszer is, hiszen Traian Băsescu és Nicușor Dan is ebből a pozícióból került a Cotroceni-palotába. Bukarest költségvetése igen jelentős, ezért fontos politikai funkcióról van szó, tehát egyáltalán nem mindegy, hogy ki nyeri meg a december 7-i választást. Bukarestben csaknem 2 millió ember él, ha a vonzáskörzetét is beleszámoljuk, akkor viszont már 4 millió emberről is beszélhetünk, ezért ennek a választásnak nagy kihatása lesz a következő évekre, hiszen meg fogja határozni a politikai hangulatot, és előre is fogja jelezni valamelyest, hogy mire számíthatunk a 2028-as parlamenti, majd az azt követő elnökválasztáson.
