A rendszer ugyanakkor továbbra is elsődlegesen az önkéntes szolgálatra épít. Csak akkor vezetnék be az úgynevezett „igény szerinti hadkötelezettséget”, ha a Bundeswehr nem tud elegendő önkéntest toborozni. Ilyenkor a Bundestag dönthet a behívás elrendeléséről, és amennyiben a rendelkezésre álló hadkötelesek száma meghaladja a szükségletet, sorsolással választanák ki a bevonulókat. Automatikus behívási mechanizmust nem alkalmaznak.
Az önkéntes katonák havi bruttó 2600 eurót kapnak, az egy évnél hosszabb szolgálatot vállalók gépjármű- vagy teherautó-vezetői engedély megszerzéséhez is támogatást igényelhetnek. A 12 hónapnál hosszabb szolgálatot teljesítők időszakos katonai státust kapnak – a korábbi tervekkel ellentétben ezt a besorolást nem minden újonc kapja meg automatikusan.
A reform célja, hogy a Bundeswehr létszámát a jelenlegi mintegy 180 ezerről 260 ezer főre növeljék, a tartalékos állományt pedig 200 ezerre bővítsék, reagálva a romló biztonságpolitikai környezetre és a NATO elvárásaira. Boris Pistorius védelmi miniszter szerint a lépések nemcsak a hadsereg erősítését szolgálják, hanem azt is, hogy Németország védelmi helyzetben „cselekvőképes legyen, és pontosan tudja, kik alkalmasak a behívásra”.
A hadkötelezettséget Németországban 2011-ben függesztették fel, ám az továbbra is szerepel az alkotmányban, így egyszerű többséggel újra bevezethető. Jelenleg csak férfiakra vonatkozik, a nők bevonását célzó alkotmánymódosításnak egyelőre nincs politikai támogatottsága.
