A botrányt a Panorama című műsor egyik adása indította el, amely Trump egyik korábbi beszédét úgy vágta meg, mintha azzal a Capitolium ostromát bátorította volna. A manipulált részletet a brit sajtó leplezte le, Trump pedig egymilliárd dolláros pert helyezett kilátásba, mondván: a BBC „szándékosan félrevezette a közvéleményt”.
A közmédia vezetésében pillanatok alatt földrengést okozott az ügy: először Tim Davie főigazgató mondott le, majd Deborah Turness, a BBC News vezetője távozott posztjáról. A hírszolgálatot ideiglenesen átvevő Jonathan Munro maga is erős nyomás alatt áll, hiszen korábban még védelmébe vette a Panorama vágási gyakorlatát.
A politikai élet sem maradt tétlen. Keir Starmer brit miniszterelnök a parlamentben hangsúlyozta: a BBC-nek „rendet kell tennie a saját háza táján”, míg a Liberális Demokraták vezetője, Ed Davey azt követelte, hogy a közmédia „egyetlen pennyt se fizessen” Trumpnak, ha perre kerül sor. Eközben a Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt baloldali propagandagépezetnek nevezte a BBC-t, s jelezte: a bocsánatkérés sem zárja le a jogi lépéseket.
A The Telegraph értesülései szerint a BBC jogászai már a hivatalos bocsánatkérés megfogalmazásán dolgoznak, és arról egyeztetnek, milyen formában ismerjék el a hibát Trump felé. Samir Shah, a BBC elnöke „rossz ítélőképességből fakadó hibának” nevezte a történteket, és azt is mérlegeli, hogy személyesen ír bocsánatkérő levelet az amerikai elnöknek.
Trump ultimátumot adott: péntekig kell visszavonni a műsort, bocsánatot kérni és kompenzálni az elnököt, különben indul a per. A BBC számára egyre inkább úgy tűnik, nincs mozgástér: vagy visszakozik, vagy szembenéz az évszázad médiaperével. A brit közmédia történelmi tekintélye ezzel minden eddiginél erősebben került veszélybe.
