Hétköznapi egypercesek

Hogy mikor jön a busz? Mindjárt. Legalábbis az elektronikus kijelző szerint, ugyanis már villog rajta az 1 perc – itt lehet a busz rögtön a sarok után, csak még nem látszik az épületektől. Csak hát eltelik két perc, és a busz még sehol. Aztán eltelik három. Négy. Öt. Na, ne számoljunk tovább, még visszaalszom – reggel van. Amúgy munkába igyekszem, azaz igyekeznék, ha más is velem tartana. Például a tömegközlekedés. Ó, te drága...

Persze nem a busz hibája, hogy nincs sehol. Merthogy ott van ám, a Tordai úton ereszkedik/ereszkedne lefele iskola- és egyetemidőben. Normális körülmények között a távolságot valóban egy perc alatt meg tudná tenni. Csak hát a reggeli csúcsidő semmiképpen sem tekinthető normális körülménynek, kiváltképp Kolozsvár belvárosában nem.

Hat.

Hát... 

Hét. 

Igazából mehettem volna más busszal is, más útvonalon. Csak azért maradtam itt, ebben a ki... kövezett (jaj, majdnem csúnyát mondtam!) megállóban, mert ha egy perc múlva jön a busz, akkor minek menjek tovább, még ha csak kétszáz méterrel is arrébb, egy másik megállóba?

Hiába, néha nem lehet elég okosnak lenni. 

Egyébként mostanában, amióta lejárt a bicikliszezon – nekem legalábbis, mert a reggeli hidegben könnyezik a szemem – azzal szórakozok, hogy a közszállítási vállalat applikációjában azt nézem, mi lett volna, ha nem ezzel, hanem azzal a busszal megyek. Melyikkel értem volna célba hamarabb? – hiszen más útvonalon közlekednek, de nagyjából ugyanott ülök fel rájuk, és a megálló, ahol leszállok, közös... Igazán izgalmas játék, van, amikor nyerek –, azaz eltalálom a „gyorsabbik” buszt –, s van, amikor veszítek. Ugye, micsoda jó társasjáték munkába menet (és jövet)? 

De az az érzésem, hogy most nagyon veszíteni fogok:

nyolc. 

Hát nekem már mindenképpen nyolc – sőt, már százas. Mármint az, hogy nem fogok beérni.

Pedig a mai ultratech világban igazán bemérhette volna a közszállítási vállalat által használt rendszer, hogy hiába van a busz, mondjuk 500 méterre a megállótól, ha 500 méteres a kocsisor (ilyenkor például egy egyszerű GPS pirossal jelzi az illető útszakaszt...), és emiatt még öt piros jelzést is kifog, akkor nem tudja teljesíteni a távot egy perc alatt.

De hát mi lett volna, ha... 

*

Tegnap csoda történt: egy autóbusz (hát persze, hogy nem az, amelyiket én vártam) megelőzte a rendszert – és önmagát. Csak egy perc múlva kellett volna érkeznie, de megállt előttem a megállóban, felvette az utasait, s amikor már úgy jó húsz-harminc méterre volt a megállótól, akkor mondta be a hangszóró, hogy az illető busz éppen érkezik a megállóba.

Azóta már semmiben sem vagyok biztos, ha villog az egyes szám a kijelzőn.

Most egy perc múlva jön, vagy egy perce ment el?!