Réges-régen, a letűnt aranykorban, valamikor, a dinoszauruszok és Ceaușescu idejében minden más volt. Főleg a fiatalok. Akkoriban – lett légyen ez bármikor – a fiatalok halk szavúak, dolgos kezűek és illemtudóak voltak. Nem volt velük semmi baj. Tudtak mindent, s mégse tudtak semmit, ámultan itták …