Trump bácsi üzleti mesterfogással elintézte, hogy a tagállamok nemzeti össztermékük öt százalékát pengessék le nekik védelmi pénzként, Brüsszelben a 800 milliárd eurós ReArm Europe programjukat lobogtatják. Az amerikai és kisebb mértékben az európai hadiipar dörzsöli a tenyerét, hiszen a következő években csillagászati összegű profitjuk lesz. A háború egyeseknek nagyszerű üzlet. (Az úgynevezett ellenség kegyeskedjék várni a támadással legalább 2029-ig, ameddig hadiraktáraink feltöltődnek.)
Tudták, hogy egymást után mondják fel a taposóaknák betiltásáról szóló 1997-es Ottawai Egyezményt? A finnek, lengyelek, fehéroroszok után az ukránok jelentették be a napokban, hogy szeretnének már újra aláaknásítani. (Sem az amcsik, sem a ruszkik, sem a kínaiak nem voltak részesei a korlátozásnak.) A taposóakna, a többi fegyvertől eltérően, nem válogathat az áldozatok között, sok évtizeddel a békekötések után is ártatlan rálépők életét követeli.
Mindeközben több európai állam visszaállít(hat)ja az általános sorkötelezettséget (a nemi egyenlőség jegyében kiterjesztik a hölgyekre is). De a szomszédban zajló konfliktus megmutatta, hogy az élőerő mellett a drónok és más csilivili eszközök viszik a prímet. Persze, szabad a pálya: mindenki mehet ágyútölteléknek valamelyik tűzfészekbe, tárt karokkal várják a külföldi zsoldosokat. Garantáltan életre szóló puffogtatós élményben lehet részük – átlagosan néhány napig. Összegezve: az általános kardcsörtetés evidens, a tömegek hiszterizálása kellően halad, hogy a végén ők követeljék majd a háborút.
Elértünk a kulcskérdéshez: mennyire vagyunk tájainkon felkészülve? Álljon itt egy adat az állami számvevőszék áprilisi jelentéséből: légitámadások esetén a romániai lakosság három-öt százalékát (!) tudják (nagyrészt elavult) óvóhelyekre menekíteni. Ezek hol vannak? Ki szervezné meg a kitörő káoszt? Mi lesz a kint rekedő tizenhány millióval? Csupán néhány felvetés a védelem egy vonatkozásáról. Sok kérdés vár még tisztázásra a hadiipar, -eszközök fejlesztésének tekintetében, csak bírja ki a megszorító csomaggal terhelt gazdaság és nép...
De nem kell aggódnunk. Romániának ugyanis van egy titkos, legyőzhetetlenségét biztosító „csodafegyvere”, amely eddig néhányszor tökéletesen működött. Vagyis: a konfliktus vége felé átáll a győztes(nek látszó fél) oldalára. Nehogy csütörtököt mondjon az atomvillanás előtt.
