Borbély

Tamás

Kivonul Romániából az OTP Bank, ezt most már bő egy hete tudjuk. A Banca Transilvaniával (BT) megkötött tranzakciót várhatóan nem fogja ellenezni sem a Román Nemzeti Bank, sem a Versenytanács, hiszen olyan lépésről van szó, amely egy hosszabb távú stratégiának része. A hazai bankpiac koncentrációja már egy ideje elkezdődött, miután csak idő kérdésévé vált, hogy mikor fognak lemorzsolódni azok a szereplők, amelyek nem rendelkeznek elég nagy piaci részesedéssel ahhoz, hogy megkapaszkodjanak a versenyben. Az OTP kivonulását a román hatóságok döntései is minden bizonnyal befolyásolták.
Gazdaság
Eltelt két év az orosz-ukrán háború kitörésétől. Az orosz elképzelések szerint eredetileg három napos villámháborúként indult „katonai hadművelet” elhúzódó fegyveres konfliktussá vált, és visszahozta Európába a háború rémét. Nehéz bármit is mondani erről az összecsapásról, amelyben az elmúlt hetekben mintha az orosz fölény kerekedne felül.
Máskép(p)
Hatalmi harc dúl a román ortodox egyházon belül, miután az ultrakonzervatív nyilatkozatairól hírhedt konstancai Teodosie érsek tüntetésre akarta hívni az ortodox papokat. Tomisz érseke már jó ideje harcban áll Daniel pátriárkával, az ortodox egyház vezetőjével, noha sokáig ez a konfliktus olybá tűnt, mintha a felek szándékosan fenntartották volna, hogy az ortodox egyház haladáspárti és konzervatívabb szárnyát is kielégítsék, és mindenki megtalálja a számára tetszőbb üzeneteket az ortodoxián belül. A vita azonban mára annyira elfajult, hogy Teodosiét berendelték az ortodox egyház zsinata elé, amely lázítás vétsége miatt fogja kivizsgálni az érseket.
Belpol
Meglehetősen feszült politikai hangulatban fog szombaton évértékelő beszédet tartani Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Várkert Bazárban. Ma este 6 órakor nagyszabású tüntetést szerveznek Budapesten, amelyre a közösségi médiában látható adatok szerint nagy az érdeklődés, 25 ezren jelezték, hogy részt vesznek vagy érdeklődnek a tiltakozó akció iránt. Úgy tűnik, az Orbán-kormány egyik legnagyobb politikai válságát éli át azt követően, hogy Novák Katalin államfő lemondott, de közelebb járunk az igazsághoz, ha inkább azt mondjuk, hogy lemondatták.
Külpol
Meglehetősen frusztráló lehet az önkormányzati vezetőknek, hogy nem tudják, mikor kell megmérettetniük a választók előtt, hiszen a választások összevonásáról még mindig nem született döntés. A kormánykoalíció pártjai marakodnak, a liberálisoknak ugyanis a júniusi európai parlamenti választás a fontos, a szociáldemokratáknak viszont az elnökválasztás jelenti a nagy tétet. A felek csomagban hajlandók dönteni. A szociáldemokraták elvárnák a liberálisoktól, hogy ha már megsegítik őket júniusban az EP-választás és az önkormányzati megmérettetés összevonásával, akkor a liberálisok is egyezzenek bele, lehetőleg egy szociáldemokrata közös államelnök-jelölt támogatásába.
Máskép(p)
Klaus Iohannis államfő megtartotta beszédét az Európai Parlamentben. Korábban egyesek azt sejtették, hogy a meghívás mögött az Európa jövőjéről szóló konferenciára talán több is rejlik, és Iohannis esélyes lenne magas rangú uniós funkcióra. Ezek a találgatások alábbhagytak, miután Charles Michel bejelentette, hogy nem fog indulni a belgiumi európai parlamenti választáson, hanem kitölti az Európai Tanács élén a mandátumát. Korábban ugyanis Iohannist ennek a tisztségnek az egyik várományosaként emlegették, amennyiben a júniusi választások után Michel lemondott volna.
Máskép(p)
Itthon több nyilatkozat látott napvilágot arról, hogy küszöbön áll Oroszország és Európa, illetve Oroszország és a NATO közötti háború. Katonai vezetők a háborús készülődés vészharangját kondították meg, míg a politikusok csendesíteni akarták a nyilatkozatok által okozott „csatazajt”, és nyugtatni próbálták a lakosságot. A háború közelségéről szóló vita nem romániai sajátosság, hanem a nemzetközi életből szivárgott be.
Belpol
Egy hónapja legalább hetente egy, de akár két-három közvélemény-kutatás is felbukkan a hírekben. Érthető a közvélemény-kutató intézetekben tapasztalt nagyüzem, hiszen a választási szuperév miatt igencsak megnőtt a felmérések iránti kereslet. A pártok is tisztábban akarnak látni, de a szélesebb közvélemény és a párttagság befolyásolása is a cél. Noha már nagyon közel vannak a választások, kevés biztos jelölt nevét ismerjük.
Belpol
Megszokhattuk már hogy Románia a lezáratlan ügyek országa, elég ha csak a restitúcióra gondolunk, de a nagy megoldatlan rendszerszintűproblémákat is említhetnénk. Most ezek sora egy újabbal gyarapodott, hiszen 27 év vajúdás után ismét felszínre bukkant a verespataki ügy, amit sokan talán már el is felejtettek. Nem is akármilyen kontextusban, hiszen hazánk 2,2 milliárd dollár – vagy esetleg ennél is több –kártérítést fizethet egy kanadai vállalatnak. A kereskedelmi tárgyalás véget ért, és várhatóan február 10-én lesz ítélethirdetés. Marcel Ciolacu miniszterelnök sajtónyilatkozatában elmondta: arra számít, hogy Romániát kártérítésre kötelezik, és annak kifizetéséről tárgyalni készülnek a kanadaiakkal. Ám honnan ez a horribilis összeg? A verespataki aranybánya véget nem érő történetét idézzük fel, hiszen ennyi idő alatt felnőtt egy új nemzedék, amely számára a történet eleje szinte biztosan homályba vész.
Közhír
Az Egységes Jobboldal Szövetség (Alianța Dreapta Unită-ADU) néven fog indulni három párt a június 9-i európai parlamenti választáson, köztük a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) is, amely a politika perifériájára szorult két kisebb jobboldali erővel szövetkezett. A magát rendszerellenes pártnak tekintő, a reformokat zászlajára tűző politikai erőnek ez az imázsa meglehetősen megkopott főleg az után, hogy olyan politikusokkal lépett szövetségre, akik már szinte rendszerváltozás óta a politikában vannak.
Belpol
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egyre inkább magára marad azzal a makacs álláspontjával, hogy a végsőkig, a Hamász elpusztításáig kell folytatnia a háborút. Az egész világ próbálja jobb belátásra bírni, de hallani sem akar a békéről, és a két állami megoldást is elutasítja. Ebben közrejátszik az, hogy belföldön is jelentősen csökkent a támogatottsága.
Külpol
Itthon világosan mutatják a felmérések, hogy erősödőben van a szélsőjobb. De nem csak tájainkon figyelhető meg a jelenség, hanem Nyugat-Európában is egyre nagyobb fejtörést okoz a szélsőséges erők megfékezése. Németországban, Ausztriában és Franciaországban is egyre súlyosabb problémát jelent a szélsőjobb szárnyalása, amit erősít a bevándorlás rendezetlen kérdése és a bevándorlók integrációjának hiánya. Egyáltalán mit kezdjen vele a társadalom, hogyan kezeljék a felelős döntéshozók és a média ezt a jelenséget, mennyit foglalkozzanak a témával?
Belpol