A kormány a jelek szerint visszakozik az adórendszert módosító meghirdetett intézkedések elől. Liviu Dragnea PSD-elnök tegnap kijelentette, hogy a kormány nem fog hirtelen életbe léptetni semmi olyan intézkedést, ami ártana a vállalatoknak, utalva ezzel a vállalatok üzleti forgalom alapján való megadóztatása, valamint a szolidaritási adó bevezetésére.

A közszférában már végrehajtott, illetve tervezett béremelések osztják meg a társadalmat. A köztisztviselők szakszervezetei tüntetésekkel fenyegetnek, a fináncok már sztrájkoltak. Közben az Európai Bizottság ismét figyelmeztette hazánkat, hogy az új egységes bértörvény által biztosított fizetésemelések következtében Románia túllépi középtávon a Brüsszellel szemben tett vállalásait, egyebek mellett a strukturális deficitet.

Meghökkentő, ugyanakkor egyáltalán nem meglepő ötlettel rukkolt elő Gabriela Firea bukaresti főpolgármester. A Szociáldemokrata Párt (PSD) államelnöki ambíciókat dédelgető, vezető politikusává előlépett polgármesterasszony kijelentette: felmérést, egyfajta népszavazást fog készíteni arról, hogy a bukarestieknek mi a véleménye a hírhedt Cathedral Plaza toronyépület lebontásáról, amit egy jogerős bírósági ítélet rendelt el. Látszólag csak a bukarestieket érdeklő és érintő témáról van szó, de egyáltalán nincs így.

Újabb javaslatok merülnek fel a kormánykoalícióban az új adórendszerrel kapcsolatban. A PSD kisebbik koalíciós partnere a nagyobbik kormánypártétól jócskán eltérő javaslatokkal állt elő. Călin Popescu Tăriceanu azt szeretné, hogy maradjon hatályban a 16 százalékos jövedelemadó.

Harmincötezer adóügyi tanácsadó szakember kerestetik, miután a kormány radikális reformot akar végrehajtani az adózási rendszerben. Az újítások 2018. január 1-től lépnének hatályba, és leghamarabb 2019-ben éreztetnék hatásukat. A hatóságoknak és a lakosságnak körülbelül két évük van felkészülni az új rendszerre, ha a kormány valóban végig tudja vinni az elképzelését, amelynek első tervei a napokban kerültek nyilvánosságra. A háztartási globális adónak nevezett új rendszerrel kapcsolatban az egyik legnagyobb kérdőjel, hogy bonyolultabbnak tűnik, mint a jelenlegi adózás, amely 2005 óta hatályos. A román állam tragédiája az, hogy az egyszerűbbnek tűnő egységes adókulcs sem hozott több bevételt GDP-arányosan az államkasszába, így a történelmi szakadék az uniós átlagnak számító 45 százalék és hazánk 28-32 százaléka között megmaradt az elmúlt bő évtizedben.