Az igazságügyi minisztérium kidolgozta a büntetőtörvénykönyv és a -perrendtartás módosítására irányuló törvénytervezetet, amely összhangba hozná a két jogszabályt az alkotmánnyal. Tudorel Toader igazságügyi miniszter közölte, a tervezet nem állapít meg határértéket a hivatali visszaélés bűncselekmény kivizsgálását lehetővé tevő anyagi kárra vonatkozóan.

A külföldről importált élelmiszerek ügyében indított vizsgálat végéhez közelednek a hazai hatóságok, amelyek március elején határoztak úgy, hogy ellenőrzik a multinacionális vállalatok által importált élelmiszerek minőségét, miután a vise¬grádi országok szóvá tették, hogy ezek a társaságok kettős mércét alkalmaznának.

A pénzügyminisztérium nyilvánosságra hozta az államháztartás első két hónapos mérlegét, miután januárban jelentős bevételkiesésről érkeztek hírek. Kiderült, hogy a második hónap jobban alakult, 4 százalékkal több bevétel érkezett az államkasszába, mint egy évvel korábban, viszont összességében a helyzet nem javult sokat, mert az első két hónap után a bevételek még mindig alacsonyabbak, mint a tavalyiak.

Úgy tűnik, hogy a kormány nem fogja megúszni az idén a vágásokat. Kénytelen lesz nyesni a kiadásokból, különben nem fogja tudni 3 százalék alatt tartani az államháztartási hiányt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) is meghúzta a múlthéten a riadót, megpróbálva hatni szép szóval a kabinetre, amely a látszat fenntartásáért, udvariasan viselkedik az IMF-el. A gazdasági minisztérium együttműködik a nemzetközi szervezettel bizonyos konkrét témákban, ami persze, nem jelent semmilyen kényszerítő eszközt az IMF kezében.

Örvendetes, hogy március 15. megünneplése jelentősebb feszültségek nélkül lezajlott. Sokat haladt előre a hazai társadalom a rendszerváltozás óta ebben a tekintetben, ami üdvözlendő tény. Akik emlékeznek vagy olvastak az 1989 előtti és közvetlenül utáni, rettegéssel teli ünneplésekről, minden bizonnyal értékelik a változást. Most már elmondható, hogy a magyarság nemzeti ünnepe létjogosultságot nyert Romániában. Teljes elégedettséggel azért mégsem lehet beszélni erről a változásról, mert nem lehet figyelmen kívül hagyni a lappangó feszültségeket, amelyek fenntartásában hathatósan közrejátszanak az állami szervek. Itt főleg a Erdély-zászló kolozsvári üldöztetésére gondolok, ami ismét olyan történetté kezd bonyolódni, amely közszereplők és hatóságok rengeteg energiáját felemészti. Mondanom sem kell, teljesen fölöslegesen és értelmetlenül.

A legfőbb ügyészség folytatja a kormány, tüntetéseket kiváltó 13-as számú rendeletének elfogadása ügyében indított vizsgálatát, derült ki a vádhatóság tegnapi közleményéből. Mint ismert, az alkotmánybíróság korábban kimondta, hogy a nyomozást elindító korrupcióellenes ügyészség (DNA) túllépte hatáskörét és megsértette az alkotmányt, a vádhatóság azonban nem ért egyet ezzel az állásponttal.

Miközben egyre jobban radikalizálódik a társadalom a korrupcióellenes küzdelemről szóló vitákban, egyre nehezebb racionálisan beszélni arról, hogy mi a korrupció, hol lehetnek túlkapások az igazságszolgáltatásban, mi a tényleges és mi a mondvacsinált korrupció. Az utóbbi években felértékelődött az ügyészség szerepe, a társadalom jelentős része már elfogadja, hogy az ügyészek mondják meg, milyen törvényeket fogadjon el a parlament és a kormány ahhoz, hogy a vádhatóság hatékonyan végezhesse munkáját. Egyeztetésekre szükség van, csakhogy az elmúlt években pont ugyanolyan gumitörvények születtek a vádhatóság sugallatára, amelyeknek az alkalmazása számos kérdést vet fel. Már csak az sokat elmond a mostani helyzetről, hogy olyan büntető törvénykönyvet és perrendtartást szavazott meg vita nélkül a parlament, amelyekben tucatnyi alkotmányellenes cikkely található.

Ha valaki azt hitte, hogy angyalok és démonok folytatnak nyílt hatalmi harcot egymással immár csaknem egy hónapja, akkor a tegnapi fejleményeknek mindenképpen kijózanító hatásuk van. Egyfelől az igazságszolgáltatás, ezen belül főleg a korrupcióellenes ügyészség, másfelől a kormány és a parlament folytat élet-halál harcot egymással, miután a kormány által vitatható eljárás révén elfogadott hírhedt 13-as rendelettel aktivizálódott az évek óta lappangó, de igazán most akuttá vált kegyetlen harc, ami az erőforrások fölötti ellenőrzésről és a hatalom birtoklásáról szól.

Súlyos vereséget szenvedett a korrupcióellenes ügyészség (DNA) az alkotmánybíróságon azt követően, hogy a vádhatóság eljárást indított a hírhedt, Btk.-módosító 13-as sürgősségi kormányrendelet ügyében. A taláros testület kimondta, hogy a DNA túllépte hatáskörét és alkotmányos természetű jogi konfliktus keletkezett a kormány és a vádhatóság között.