Barna Gergő szociológus: csak statisztikai adatokat szolgál az összeírás
Olyan megállapítás is tetszést váltott ki, miszerint “ennek a népszámlálásnak valószínű köze lesz az egységes világvallás kialakulásához”, “vagy egy pár év múlva kopogtat egy migráns család, hogy az álam küldte, mert 2 szobát nem használ senki”… Barna Gergő szociológus elmondta, számítottak bizalmatlanságra az állami intézménnyel és munkájával szemben, de sok összeesküvés elmélet a szakembereket is meglepte.
Méltatlankodnak többen is a népszámlálási kérdőív egyes kérdésein, hogy például az összeírásnak mi köze van ahhoz, mekkora lakásban élnek, vették-e vagy albérletben laknak, mekkorák a szobák és hány van belőlük, szigetelve van-e a lakás vagy sem, nyugdíjas vagy dolgozik-e az illető, van-e háziállata stb. – és ez már szerintük túllépi a határt. Holott már az ókorban is nagy fontosságot tulajdonítottak annak, valamely állam hány férfira számíthat háború esetén, illetve mekkora az adófizetők száma, továbbá a nagy állami építkezésekhez is tudnia kellett az állami vezetésnek, milyen munkaerőt vehet igénybe. Ennek érdekében alkalmanként összeírásokat tartottak, amit a mai népszámlálások elődjének tekintenek. Az első népszámlálás jellegű összeírást Kínában tartották a krisztus előtti harmadik évezredben, majd hasonló felmérések zajlottak Egyiptomban, Indiában, a görög városállamokban, de ezek elsősorban a katonai erő és gazdaság felmérésére irányultak, és nem írták fel például a nőket és gyermekeket. Majd a római birodalomban ötévente tartottak cenzust, amikor összeírták a szabad polgárokat, azok ingó és ingatlan vagyonát, rabszolgáik számát, sőt nyilvántartották a népmozgalmi eseményeket, és az összeírások eredményét is közzétették. A birodalom bukása után évszázadokra megszakadt ez az adatfelvételi folyamat, és a középkorban a 14. század végén készítettek felméréseket egyes olasz városállamokban és német fejedelemségekben. A kora újkorban Velencében vették először egyenként számba a népességet 1509-ben, majd a világon az első, statisztikai céllal szervezett népszámlálást Kanada területén, Québecben tartották 1665-ban, Európában pedig Finnországban, 1749-ben – olvasható a magyarországi statisztikai hivatal honlapján. Az akkori teljes körű összeírás már megfelelt a mai modern népszámlálás feltételeinek, hiszen egy adott időpontra vonatkozó és egyidőben elvégzett felmérés volt, minden személyre kiterjedt. A népesség számbavétele a 19. századtól vált rendszeressé.
Annak ellenére, hogy a most zajló népszámlálási kérdőív szinte teljes egészében ugyanazokat a kérdéseket tartalmazza, mint a 2011-es évi és azt megelőző időszakban is elvégzett összeírás, mégis most egyesek bizalmatlanok vagy értetlenkednek – jegyezte meg érdeklődésünkre Barna Gergő szociológus, a Népszámlálás.ro koordinátora. Az ezzel kapcsolatos összeesküvés elméletek egy része számára is ismerős, amit gyakran tapasztalnak a szakemberek, az a félreértés a lakosság részéről: például gyakran vagyonbevallásnak tekintik a kérdőívet meg általában a népszámlálást, továbbá az adatbiztonsággal merülnek még fel kérdések.
– Fontos elmondani, több garancia is van arra, hogy semmiféle visszaélés ne legyen az átadott adatokkal. Egyrészt a kérdőív névtelen, és igaz ugyan, hogy a regisztráláskor be kell írni a személyi számot, meg a kérdőíven is fel kell tüntetni, de a digitális adatgyűjtésnek az előnye, hogy az adatbázisba már úgy kerül be a személyi szám, hogy a feldolgozásnál maguk sem fogják tudni, ki a személy, akivel az adatbázisban úgymond dolgoznak. Tehát nem visszakövethető, hogy ki válaszolt arra a kérdőívre. Egy másik nagyon fontos dolog amit szintén el kell mondani, hogy törvény garantálja, miszerint semmilyen egyéni következménye nem lesz a válaszoknak. Ettől tehát nem lesz nagyobb az ingatlanadó például, vagy nem lesz nagyobb a szemétdíj, ha több személyt írunk be, mint amennyiről a házmester vagy adminisztrátor tud… Vagy, ha épp nincs munkaszerződésünk de dolgozunk, ez nem jelenti azt, hogy ellenőrizni fog az adóhatóság – nyugtatott meg a szociológus.
Barna Gergő (fotónkon) azt is hangsúlyozta, a most összegyűjtött statisztikai adatokat a 
különböző állami intézmények nem fogják egyéni szintre bontva megkapni, ellenben nyilván a helyi önkorkmányzatok, állami intézmények az adatokat összevont statisztikai adatok formájában fogják majd használni. Azt is elmagyarázta, szinte ugyanezt a kérdőívet kérdezték le a korábbi összeírásoknál is, aminek az a lényege, hogy idővel össze lehessen vetni ezek alapján a dinamikáját a társadalmi változásoknak. Arról is megnyugtatott a szakember, hogy sosem volt visszaélés a népszámlálási adatokkal, továbbá ebből senkinek semmilyen kára nem származott.
– Tehát mindezek az érvek gondolom, hogy megnyugtatják az embereket. Nagyon sok mindent mondanak, ami nem igaz, például, hogy vagyonbevallás lenne a népszámlálás, holott nincs kérdés a vagyonra. A lakásra vonatkozóan van több kérdés, például, hogy saját tulajdon vagy sem, viszont, ha több lakása van az embernek, azokat nem kérdezi meg. Egyedül a lakatlan, de saját tulajdonban levő lakásokat kell regisztrálni. Ugyanígy nem kérdez rá a kérdőív a jövedelmi helyzetre, még arra sem, van-e autója az illetőnek, s a háziállatokra vonatkozóan sincs kérdés a kérdőívben. A lakásra olyan szempontból kérdeznek rá, hogy lássák, milyenek a lakhatási körülmények: mekkora a lakás szobáinak száma és felülete, milyen a víz- és áramellátás, milyen a fűtési rendszer… Ezeknek abból a szempontból van létjogosultságuk, hogy ilyen statisztikai adatok alapján fognak történni a fejlesztések az elkövetkező tíz évben, tehát ez alapján fogja tudni egy önkormányzat egészen pontosan, hogy akkor hány lakásban van szennyvízelvezetés, vagy hol, milyen fűtési rendszer van – magyarázta Barna Gergő.
Mindezeket az összegyűjtött adatokat olyan szempontból kell tekinteni, hogy egyrészt statisztikák, és sehol nem lesz egyéni következményük, az a lényegük, hogy egy adott településen, egy megyében, vagy országos szinten látszódjanak a demográfiai trendek egyrészt. Másrészt ezek alapján ismerik meg és mérik fel a lakáskörülményeket, amiken adott esetben változtatni tud egy-egy önkormányzat. Ilyen szempontból az életnek úgymond minden területére van hatása a népszámlálásnak, nyilván az a legfontosabb adat, hogy hány lakos van egy adott településen, megyében, régióban - de ugyanilyen fontos az is, hogy milyen körülmények között élnek, illetve milyen közpolitikákra, szakpolitikákra van szükség a következő években, hangsúlyozta a szakember.
A bizalmatlanságot, sőt félelmet az összeírással szemben Barna Gergő azzal magyarázta, hogy a lakosság szkeptikus mindazzal, amit az állami intézmények kezdeményeznek vagy elvárnak az emberektől, és ezt láthattuk már a világjárvány alatt is. A szakemberek számítottak arra, hogy alacsony lesz az állami intézmények iránti bizalom, de megnyugtató, hogy ez mégsem annyira súlyos, a szélsőséges vélemények sem annyira elterjedtek, mint a járvány vagy oltási kampány idején. Legalábbis ezt tapasztalják a magyar közösségi médiákban.
– Nyilván ez egy probléma, mert ettől is függ a népszámlálás sikere. Nekünk nagyon fontos az, hogy mindenki, és lehetőleg minden magyar ember meg legyen számolva, de nyilván lesznek olyanok, akik megpróbálnak kibújni ez alól. Azt is tudni kell, hogy a népszámláláson kötelező a részvétel, adott esetben büntetés is kilátásba van helyezve, ha idáig nem is fognak eljutni. De mindenképp az lesz a cél, hogy mindenkit lekérdezzenek. 2011-ben az volt a megoldás a számlálóbiztosoknak, hogy a helyi rendőrséggel mentek el azokhoz, akik nem akartak válaszolni a kérdőívre. Tehát erre is lehet számítani. Azt gondolom a legfontosabb, hogy megnyugtassuk az embereket: a népszámlálásnak nincsenek egyéni következményei, névtelenül kerülnek be és statisztikai célra használják ezeket az adatokat – hangsúlyozta Barna Gergő.
Elmondta, már most látszik, hogy problémát fog jelenteni a népszámlálás második hagyományos szakaszában a számlálóbiztos. Nincsenek elegendően jelentkezők, akik a jövő héttől kezdődően úgymond házról házra járjanak és azokat a lakosokat keressék fel, akik nem válaszoltak az online kitöltésre. Úgy tűnik nagyobb városokban jelent majd ez problémát, Kolozsváron, Nagyváradon, Brassóban, Temesváron, és arra is számítani lehet, hogy sok számlálóbiztos menet közben meggondolja magát, miután kiderül, mivel jár a terepmunka. Ezért is fektettek nagy hangsúlyt az önkitöltésre, mert az a biztos, ha magunkat megszámoljuk.
Borítókép: nepszamlalas.ro
