Végleges eredmény legkorábban december végére várható
„Továbbra is azt mondhatjuk, hogy ez a népszámlálás vagy félig siker, vagy félig kudarc lesz, ez pedig csak az előzetes eredmények ismeretében derül majd ki, amelyek december végére várhatók, amennyiben nem lesz halasztás” – mondta Barna Gergő. Mint megállapította, a népszámlálási folyamat törvényi és módszertani kerete nagyon kedvezőnek mutatkozott, ám a harmadik, vagyis a technikai szinten nagyon sok hiányosság, probléma adódott az önkitöltéses szakaszban és a személyes lekérdezéses időszakban egyaránt.
Az online cenzus keretében körülbelül kétmillió kérdőívet érvénytelenítettek, mivel az internetes platformon hiányosan kitöltött ívet is be lehetett küldeni. A másik jelentős módszertani vagy inkább kommunikációs probléma az volt, hogy a lakosság jelentős részében nem tudatosult, hogy a tényleges lakcímet kell regisztrálni – magyarázta a szociológus. Ez azt eredményezte, hogy a személyes lekérdezés szakaszában nagyon zavarosnak és megbízhatatlannak bizonyult a számlálóbiztosok rendelkezésére bocsátott címlista. Következésképpen nehezen lehetett eldönteni, hogy melyek azok a címek, amelyekre vonatkozóan sikertelen, érvénytelen volt az online kitöltés – folytatta Barna Gergő. A számlálóbiztosok feladata tehát az volt (lett volna), hogy elmenjenek mindazokhoz, akik nem vettek részt az online szakaszban, vagy akiknek nem sikerült a kérdőívet érvényesen kitölteniük. Ehhez képest a címlistákból nemigen lehetett szétválasztani a népszámlálás első szakaszát sikeresen és sikertelenül teljesítők, illetve azoknak a kategóriáját, akik egyáltalán nem kerültek még be a folyamatba.
„Természetesen, az lett volna az optimális, hogy a számlálóbiztosok minden lakcímre elmenjenek, és ellenőrizzék, megtörtént-e az online cenzus, s az érvényes volt-e, de erre nem volt elegendő idő és kapacitás” – részletezte a szakember. A másik nagy probléma – amire viszont a 2011-es tapasztalatok alapján elő lehetett volna készülni – az, hogy a nagyvárosokban sokkal nehezebben zajlott az összeírás, mint vidéken.
Az online népszámlálási szakaszban, ahogyan az előre látható volt, nagyobb arányban vettek részt a városi lakosok, de ezeken a településeken a személyes lekérdezést nehezen lehetett megoldani, hiszen helyenként nem volt elég számlálóbiztos sem, aki a munkát vállalta volna. Bukarestben a számlálóbiztosi állomány több mint fele hiányzott, s hasonló volt a helyzet Temesváron, Kolozsváron, sőt Marosvásárhelyen is voltak lefedetlen körzetek – mondta Barna Gergő. Emlékeztetett, hogy 2011-ben ugyanez volt a gond, Bukarestben és a nagyvárosokban alulszámlálták a lakosságot. Az online cenzus bevezetése első próbálkozás volt, de vélhetőleg ezt a két nagyobb problémát el lehetett volna kerülni, ha nagyobb figyelmet szán erre az Országos Statisztikai Intézet (INS) – vélte a szakember.
Tény, hogy a statisztikai hivatal adatközlése folyamatos volt, és az információk több esetben települési szinten is elérhetőek voltak. Ez hasznos eszköznek bizonyult, ezáltal mindenki láthatta, hogyan halad a cenzus folyamata – fejtette ki Barna Gergő.
„Továbbra is az a probléma viszont, hogy nem látunk bele érdemben ezekbe az adatokba. Valószínűleg még az INS sem tisztította le egyébként teljes mértékben az adatbázist, hogy ne legyenek benne duplumok és egyértelműen elkülönítsék az érvényes kérdőíveket. Nem kizárt, hogy csak a végleges adatközléskor fogjuk pontosan látni, hogy hány személy vett részt az önkitöltéses szakaszban, hány a lekérdezéses folyamatban és hányat emel be az INS utólag a különböző regiszteri adatbázisokból” – magyarázta a szociológus.
Megállapította, bizonytalanság az is, hogy nem tudják, a kérdőívek között mennyi az úgynevezett egyedi személyi szám, illetve az, hogy minden eddigi összehasonlítás becslésre alapul: az INS becslése szerint a népszámlálás referencia-időpontjára (2021 decemberére) 19 milliós volt az ország lakossága, de ebben is lehetnek különböző torzítások, ezért nehéz arányokról beszélni.
Az INS legújabb közlése szerint a népszámlálás referencia-időpontjára vonatkozóan becsült 19,02 milliós lakosságból 18,15 millió (95,4 százalék) azok száma, akiket összeírtak; 2011-ben ez az arány 96 százalék körüli volt – nyomatékosította Barna Gergő. Megjegyezte, felmerül a kérdés: helytálló-e a 19 milliós lakosságbecslés; teljesen hihetőnek tűnhet ugyanis, hogy nincs is ennyi rezidens lakos az országban. Ugyanakkor látható volt a folyamat során, hogy az alulszámlálás bizonyos településtípusokat érint: a nagyvárosok egynegyedét, esetenként egyharmadát nem sikerült összeírni, vidéken pedig több helyen túlteljesítettek, azaz a becsült lakosságnál többet számoltak. Kevéssé valószínű, hogy a nagyvárosok lakossága csökkent volna az elmúlt 11 év során, tehát nem lehet kijelenteni, hogy az ország lakossága 19 milliónál kevesebb, ezért nem számoltak meg annyi embert – magyarázta.
A magyar közösség szempontjából mire számíthatunk, milyen becslések vetíthetők előre? – kérdeztük a szociológustól. Barna Gergő kiemelte: a települések eddigi magyarságarányából kiindulva próbálták felbecsülni, hogy a kitöltött kérdőívekből hány lehet a magyar.
„Legalább három bizonytalan tényező van: egyrészt, hogy mekkora a valós rezidens lakosság, másrészt a magyarok aránya annyi-e, mint 2011-ben volt, illetve hány kitöltött kérdőív van összesen. Reménykedünk abban, hogy a megszámlált magyarok száma túllépte az egymilliót” – hangsúlyozta.
Kérdés az is, hogy a magyar anyanyelvű romák mekkora mértékben vallották magukat nemzetiségük szintjén magyarnak, avagy a vegyes házasságból származóak hogyan nyilatkoztak.
„Nagy kérdés az is, hogy miként alakulnak az arányok: 2011-ben 6,4 százalékos volt a romániai magyar közösség aránya a teljes lakossághoz viszonyítva. Számunkra az lenne a siker, ha ebben az arányszámban minél kisebb csökkenés lenne, és azt mutatná ki az idei népszámlálás, hogy a magyarok száma az országban stabil. Abban is reménykedünk, hogy azokon a településeken, ahol a húszszázalékos küszöb kérdése felmerül, sikerül-e tartani az eddigi etnikai arányt – tette hozzá a szakember.
A törvény értelmében az INS-nek december végéig kell közölnie az előzetes eredményeket, a véglegesek jövő decemberig kell hogy meglegyenek. Remélhetőleg tartani fogják ezt az ütemezést, mert az Eurostatnak is közölniük kell a népességszámot és néhány alapvető jellemzőt – jegyezte meg a szociológus.
(Borítókép: Illusztráció/Kalotaszegi Magyar Napok/Facebook)
