Nyílt levél a kalotaszegi írásos kulturális kisajátítása ellen

"A felhasznált motívumok hitelességének és integritásának tiszteletben tartásával történjen az átdolgozás, ezek ugyanis Kalotaszeg kulturális örökségét képezik!” (fotó: SARA MEAKER)
Nyílt levelet fogalmaztak meg Kalotaszeg tárgyi és kulturális örökségének helyi képviselői, kutatói és népszerűsítői, mert elfogadhatatlannak tartják, hogy a Punto Fa S.L., azaz a Mango fast fashion divatáruház új kollekciójának bizonyos darabjaihoz kisajátította és forrásmegjelölés nélkül használta fel a kalotaszegi írásos varrottasok mintáit.

Amint a nyílt levélben fogalmaznak: Kalotaszeg néprajzi régió Romániában, mintegy 40 települést foglal magába, amelyek Kolozs és Szilágy megyékben fekszenek. A térség gazdag kulturális örökségének fő alakítói a románok és a magyarok, mindkét etnikumnak sajátos viselete, építészete alakult ki itt. A Mango által kisajátított minták a magyar népi varrottasok legismertebb és egyik legelterjedtebb típusába tartoznak, ez az ún. írásos varrottas. Ennek története, mintakincse több száz éves, korai, a 19. század első feléből származó darabjai ma múzeumok gyűjteményeiben találhatóak Kolozsváron, Bukarestben, Budapesten, stb. Sajátos, jól felismerhető mintákról van szó, amelyeket főként lakástextíliák – függönyök, párnahuzatok, asztalterítők, falvédők stb. – díszítésére használtak fel, de a népviselet egyes darabjain is megtalálhatók. Lévén, hogy ezek nagyon egyedi megjelenésű motívumegyüttesek, amelyek főképp stilizált növényi ornamentikát használnak fel, a világ minden tájáról vannak kedvelői, sőt, készítői is ezeknek a kézimunkáknak – írják.

A nyílt levél megfogalmazói rámutatnak, hogy az írásos varrottasról nemcsak magyar nyelvű publikációk jelentek meg, hanem angolul is gazdag szakirodalma van, ezt pedig minden bizonnyal a mintákat forrásmegjelölés nélkül lemásolók is ismerhették. 

“Mi, a kalotaszegi közösség tagjai és a tájegység kutatói, elutasítjuk az írásosnak ezt a típusú öncélú kisajátítását, amely nem veszi figyelembe ennek történetét, nem jelöli meg forrását, semmibe véve egy több évszázados tudást. Örvendünk annak, ha a helyi értékeinkre külföldön is felfigyelnek, de csak abban az esetben tartjuk elfogadhatónak a régió mintakincsének felhasználását, ha a kalotaszegi közösséget is megnevezik, mint a kulturális örökség létrehozóját” – olvasható a nyílt levélben.

Az aláírók azt kérik, hogy “a hagyományos varrottasok, viseletek bármely elemének kereskedelmi célú felhasználására, módosítására csak a közösséggel való konzultáció után kerüljön sor. A felhasznált motívumok hitelességének és integritásának tiszteletben tartásával történjen az átdolgozás, ezek ugyanis Kalotaszeg kulturális örökségét képezik!”

A nyílt levél megfogalmazói illetve aláírói (egyesületek és civil szervezetek tagjai, hímző és íróasszonyok, néprajzkutatók, művészek, művészettörténészek, tanárok, antropológusok, muzeológusok, belföldiek és külföldiek) a hazai és külföldi politikai döntéshozókhoz is fordulnak, kérve, hogy lépjenek fel a kulturális örökség védelmében, kiállva a már létező törvények és irányelvek mellett. 

A nyílt levél (és az aláírók) itt olvasható.

Amint arról korábban tájékoztattunk, kalotaszegi írásos motívumot használt fel – sőt kisajátított – a spanyolországi Mango ruházati vállalat egy újabb kollekciójának a díszítéséhez. Az esetről  a „La blouse roumaine” hazai közösségi egyesület tájékoztatott Facebook oldalán, fényképekkel is illusztrálva, milyen ruhadarabon jelenik meg a minta. Az egyesület korábban is figyelmeztetett hasonló esetre, amikor más külföldi, nagy nevű divatvállalat sajátított ki hasonló módon romániai jellegzetes népviseleti mintát.