A román keresztnevek között a hagyományos nevek vezetik a toplistát: az András és a Mária. A polgármesteri hivatal összesítése szerint a fiúknak adott legszokatlanabb nevek között volt a Teman, Straja, Odin, Sofian, Yuze – de az Aser, Armando, Armin, Mathias, Charle is. A lányoknál pedig Acteea, Merida, Zia, Rihanna-Jacqueline, Azaleea, Ioia, Nectaria, Coralia-Sefora, Zinaida vagy Nata. Ide sorolták a magyar Ábel és Iringó neveket is. Ezek kétségtelenül szokatlanul hangzanak a magyar nyelvet nem ismerők számára, ezért pontosítunk: az Ábel – egyes értelmezések szerint – héber eredetű bibliai férfinév, az Iringó pedig magyar eredetű női név, egy virág latin nevének, az Eryngiumnak a magyarítása.
Emil Boc polgármester az anyakönyvi hivatal adatairól szólva elmondta azt is: látványosan növekedett a Kolozsváron kötött házasságok száma 2023-ban a korábbi évhez képest. A polgármester ebből arra következtet, hogy az itt családot alapítók “elégedettek Kolozsvárral, a város megfelel elvárásaiknak”. 2022-ben 1916 házasságkötést regisztráltak, ez a szám tavaly 2035-re ugrott, vagyis több mint százzal növekedett a kapcsolatukat hivatalosító párok száma – mondta Boc. A Monitorul de Clujnak azt is hozzátette: máris 455 pár foglalt időpontot az anyakönyvi hivatal online platformján, úgy tűnik tehát, idén sem lesz hiány esküvőkből.
Az adatokból kiderül az is, 2023-ban rekordot döntött az aranylakodalmas párok száma: tavaly 639-en ünnepelték 50. házassági évfordulójukat, egy évvel korábban ez a szám 604-volt. Emelkedett ugyanakkor a válások száma is, közjegyzői úton tavaly 52 házasságot bontottak fel, egy évvel korábban 42-öt.
Boc elmondta: 2023-ban kevesebb haláleset történt (4719), mint 2022-ben (4824), tavaly kilenc kolozsvári lakos töltötte be a 100. életévét, míg 2022-ben négy.
A (viszonylag) magas romániai házasságkötési mutatókat európai felmérések is visszaigazolják. Jóllehet az ország demográfiai helyzete meglehetősen rossz, katasztrofális kilátásokkal, európai viszonylatban Románia élen jár a házasságkötések számát illetően, ennél nagyobb arányban már csak Magyarországon házasodnak többen az unióban – jegyezte meg Vasile Ghețău demográfus a contributors.ro portálon megjelent elemzésében. Az Eurostat 2021-es,1000 lakosra jutó házasságkötési arányszámra vonatkozó adatok alapján Románia 6 házasságkötéssel a második helyen áll, az első Magyarország 7,4-gyel. A 27 tagú Európai Unióban az arány 3,9 ezrelék volt, és az országok egyharmada nem érte el ezt a szintet.
A szakember elemzésében hangsúlyozza: a felmérését valamelyest fenntartásokkal kell fogadnunk, hiszen Európában látványosan nő az élettársi kapcsolatokat, a hagyományos házasság egyéb alternatív formáit választók száma, amelyről sem az Eurostat, sem a romániai statisztikai hivatal sem rendelkezik pontos adatokkal. Az viszont tény: uniós viszonylatban Romániában sokkal lassúbb a hagyományos házassági modell eróziója. Egy olyan országban, ahol a lakosság 45 százaléka vidéken él, ezek a folyamatok még nem olyan hangsúlyosak, mint a városi lakosság körében. Ehhez különben hozzájárul az is, hogy az Európában legitim alternatíva, a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetése még várat magára Romániában, másrészt a hagyományos családmodell megőrzésében meghatározó szerepe van az egyháznak, amelynek a megbízhatósági indexe a legnagyobb a romániai lakosság körében.
A változás azonban elkerülhetetlen, és a házasságkötési arány csökkenni fog – jövendöli Ghețău. A fiatal népesség tömeges elvándorlása máris nagy hatással volt a házassági piacra és a születési arányszámra, a 20-35 éves népesség arányának csökkenő tendenciája nem sok jót ígér a jövőre nézve. 2023 első kilenc hónapjában ez a szám máris 16 százalékkal alacsonyabb, mint az előző évben. A járvány két éve, az energiaválság, az infláció és a romló életszínvonal, valamint az egész feszült politikai légkör nem kedvező tényező a házasságkötés szempontjából.
Ghețău úgy véli: a hagyományos házasságkötések ösztönzése, ami egyben a születési arányok ösztönzését is jelenti, pozitív eredményekkel járhat, ha a családbarát intézkedéseket nemcsak bejelentik, hanem sikerrel végre is hajtják, csakis ez csökkenthetné a népességfogyás mértékét az országban.
“Felmerülnek a kérdések: van-e a fiatal pároknak tisztességes megélhetést biztosító jövedelemmel rendelkező munkahelyük? A gyermeket vállaló családok rendelkeznek-e megfizethető lehetőségekkel az építkezéshez vagy lakásvásárláshoz? Biztosítottak-e a fiatal családok számára a bölcsődei, óvodai, iskolai férőhelyek meleg étkezéssel és iskola utáni szolgáltatásokkal a majdan érkező gyermekek számára? Számíthatnak-e a fiatal családok minőségi egészségügyi ellátásra gyermekeik számára? Nem. És ez a mostani 2024-es év is olyannak ígérkezik, ami ismét üres ígéretekkel lesz tele. A választók pedig nagyrészt elfogadják ezeket, mert a pártok és kormányok alattomos stratégiákkal függővé tették őket attól a kevés, a lakosság nagy részének a túléléshez éppen elégséges juttatástól, amit az évtizedek óta jól begyakorolt sémák szerint irányítanak feléjük” – fogalmazza meg a demográfus aggodalmait.
