Kevesebb, mint 36 órával azután, hogy Biden támogatásáról biztosította alelnökét, Harris bebiztosította a jelöltségét azzal, hogy elnyerte a párt küldöttei többségének támogatását, akik a jelölésről fognak dönteni – közölte az amerikai alelnök kampánystábja. Az Associated Press (AP) által a küldöttek körében végzett nem hivatalos felmérése szerint Harris több mint 2500 küldöttel rendelkezik, ami jóval több, mint a következő hetekben esedékes szavazáshoz szükséges 1776. A küldöttek technikailag még meggondolhatják magukat, de az AP felmérésében senki más nem kapott szavazatot, illetve pusztán 54 küldött mondta, hogy bizonytalan. A kampánystábja hétfőn este bejelentette azt is, hogy 81 millió dollárt kalapolt össze 24 óra alatt, ami majdnem megegyezik azzal a 95 millió dollárral, ami Biden kampányára gyűlt.
A demokraták most abban reménykednek, hogy új lehetséges potenciális jelöltjük megmozgatja azokat a szavazókat, akiket nem lelkesített sem Biden, sem a republikánus elnökjelölt, Donald Trump. Harris az első fekete amerikai és az első dél-ázsiai amerikai, akit alelnökké választottak, ez szintén segíthet visszahozni a kulcsfontosságú fekete szavazókat, akik közül sokat – a Reuters által megkérdezett elemzők szerint – nem vonzott sem Biden kora, sem a megjelenése. A versenyben való megjelenése még egy másik szempontból is reményt ad a demokratáknak, hiszen személye előnyt jelenthet a női szavazók megszólítása szempontjából. Donald Trump ugyanis a felmérések szerint nem tudja megszólítani a női szavazókat. Hátrányt jelenthet Trump számára az is, hogy James David Vance-t jelölte alelnöknek még mielőtt Biden visszalépett volna, így Harris a feketék és bevándorlók mellett a nők megszólítására összpontosíthat a kampányában.
Elemzők szerint Harris elnöksége a külpolitika tekintetében egy második Biden-kormányzathoz hasonlítana. „Lehet, hogy energikusabb lesz, de egy dologra nem szabad számítani, semmilyen azonnali nagy elmozdulásra Biden külpolitikája lényegét illetően” – mondta Aaron David Miller, a demokrata és republikánus kormányok korábbi közel-keleti tárgyalója a Reutersnek. Harris például jelezte, hogy nem térne el a NATO szilárd támogatásától, és továbbra is kiállna Ukrajna mellett. Ez éles ellentétben áll Trump azon ígéretével, hogy alapvetően megváltoztatja az Egyesült Államok és az észak-atlanti szövetség kapcsolatát. Kamala Harris Vlagyimir Putyin orosz elnök éles bírálója, őt hibáztatta például Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető haláláért. Az ukrán civilek elleni orosz támadásokat pedig emberiség elleni bűnökként bírálta, és ígéretet tett arra, hogy a moszkvai hatóságokat felelősségre vonja.
Ha Harris lesz pártja listavezetője, és a közvélemény-kutatásokban Trump előnyét is le tudja győzni, akkor kiemelt helyen szerepelhet napirendjén az izraeli-palesztin konfliktus, különösen, ha a gázai háború még mindig dúl. Bár alelnökként – Bidenhez hasonlóan – többnyire határozottan kiállt Izrael önvédelemhez való joga mellett, időnként bírálta a zsidó állam katonai akcióit. Márciusban egyenesen kijelentette, hogy Izrael nem tesz eleget a palesztin enklávéban folytatott szárazföldi offenzívája során a „humanitárius katasztrófa” enyhítése érdekében vállalt kötelezettségeinek. Később nem zárta ki, hogy következményekkel járna Izrael számára, ha teljes körű inváziót indítana a menekültekkel teli dél-gázai Rafah városában. Elemzők szerint az ilyen megfogalmazások felvetik annak lehetőségét, hogy Harris elnökként legalább retorikailag határozottabb álláspontot képviselhet Izraellel szemben, mint Biden.
