Hogyan lehetséges ez? – teszik fel sokan döbbenten a kérdést. Magyarázat van bőven. Remus Stefureac, a közvéleménykutatást végző INSCOP igazgatója szerint mindenekelőtt a koalíciós feszültségek, a széles tömegeket érintő szociális kérdésekről folytatott eredménytelen vita hizlalta így fel az utóbbi időben az AUR-t. Miközben az orosz fenyegetettség hatására hirtelen megugrott a NATO-ban, a Nyugatban vetett bizalom, a társadalmi feszültségek, a belpolitikai viták továbbra is az olyan szélsőséges, populista pártok malmára hajtják a vizet, mint az AUR. A megszorító intézkedések ellenére véget nem érőnek tűnő járvány, a megugró árak miatti létbizonytalanság, az önmagukat folyamatosan lejárató mainstream pártokban való csalódás minálunk is a szélsőjobbnak kedvez, derül ki a szociológus kommentárjából.
Anélkül is, mondhatnánk, hogy különösebben megdolgoznának érte. Ők pedig még ráadásul rá is dolgoznak. Vélhetően nem sok esélye van az államelnök felfüggesztésére irányuló kezdeményezésnek, ennek ellenére az AUR teljes mellbedobással vetette magát az aláírásgyűjtésbe. Nyomulás céljából, nyilván. Olcsó kampány, amely arra mindenképpen jó, hogy a végén hozzácsapjanak még néhány százalékot a 20,6-hoz.
Klaus Iohannis – finoman fogalmazva - nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Hosszú a listája az ellene felhozott vádaknak, de a felfüggesztéshez azért valamivel több kell. Volt már erre precedens, Traian Băsescunak kétszer is megszavazta felfüggesztését a parlament, az ezt megerősítő népszavazás azonban egyik esetben sem volt érvényes és eredményes. Iohannis támogatottságát tekintve most épp olyan mélyponton van, mint egykor a szépreményű Băsescu – csekély 14 százalék, jelzik a szakemberek -, ennek ellenére kevés a valószínűsége, hogy bármelyik párt is beállna az AUR által kisajátított kezdeményezés mögé.
Dacian Ciolos, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke már elmondta: nem tartja sem időszerűnek, sem kivitelezhetőnek Iohannis felfüggesztésére irányuló akciót. Hogy bánná, azt nemigen hiszem, de az USR-nek ki kell használni minden alkalmat az AUR-tól való elhatárolódásra, amellyel korábban oly kiábrándítóan összeszövetkezett. A PSD-nek sem okozna szívfájdalmat Iohannis megleckéztetése, Marcel Ciolacu azonban úgy nyilatkozott: majd akkor gondolkodnak el a dolgon, ha az USR megváltoztatja a véleményét. (Mégis mit mondjon okosat úgy, hogy a koalíció is megmaradjon, a választó viszont nehogy egy percig azt képzelje, hogy a szocik megkedvelték Iohannist, és még a végén átpároljon az AUR-hoz.)
Az AUR egyedül az „ötletgazda” Ludovic Orbanékra számíthat. Aki – mint korábban az USR – nem undorodik Simionékkal összefogni, ha érdeke úgy kívánja. Orban be is jelentette: mindent megtesz, hogy az akció sikeres legyen. Vesszen Iohannis! A liberálisoktól kiszakadó új pártjának parlamenti képviselői, és két Orbanhoz közeli polgármester már alá is írta az ívet.
Az kellene! Kerüljön a kormányra az AUR, és adják ők az elnököt is! Akkor legalább a nép látni fogja, kikkel van dolga, hiszen populista ígéreteiket aligha tudják teljesíteni. Csak így lehet kigyógyulni a nacionalizmusból, ál-hazafiságból! - fakadt ki Sebastian Lăzăroiu szociológus, Traian Băsescu volt tanácsadója az AUR-nak az előretörése láttán. Bár érthető felháborodása, remélem, csak létezik kevésbé drasztikus módja az AUR-párti románok észhez térítéséhez. Feltételezésén, miszerint megismétlődhet a 2000-es elnökválasztás forgatókönyve, azonban érdemes elgondolkodni. Emlékezhetünk, az újabb elnöki mandátumra pályázó PSD-s Ion Iliescunak csak úgy volt esélye a győzelemre, ha a szalonképtelen nagyromániás C.V. Tudorral kerül a második fordulóba. Így is történt – sokak szerint nem véletlenül. Feltehetően a szociáldemokraták nem csak saját, hanem a PRM jelöltjét is egyforma nagy nekiveselkedéssel nyomták a második körig. Lăzăroiu szerint az elnökválasztásokon (Iliescu óta) folyamatosan alulmaradó PSD-nek jelenleg is az az érdeke, hogy egy erős, ám elszigetelt AUR-jelölttel kerüljön a második fordulóba. Ebben az esetben – mint az Iliescu-Tudor forduló esetén – párthovatartozástól és gyomortól függetlenül mindenki felsorakozik majd a „kisebbik rossz” PSD-jelölt mögé. Önként, ha nem is dalolva.
A szociológus ugyan nem teszi hozzá, de nyilvánvaló, és már nagyon sokszor elmondtuk: jóllehet a cél szentesíti az eszközt, veszélyes játék a szélsőséges nacionalista megnyilvánulásokat bátorítani, kampányérdeknek alárendelni. Előfordulhat ugyanis, hogy nem lehet majd kordában tartani.
Borítókép: George Simion az Úz völgyi temetőben
