A levél tartalma a pszichológiai manipuláció néhány módszerének a felsorolása is lehetne: a címzett az állam és a rendszer által megalázott, elfelejtett idős ember, aki szükséget szenved, holott felépítette ezt az országot adósságok nélkül, kihasználták, nem hallgatták meg – ellenben a levél feladója mélységes tisztelője a címzettnek, nem ígér üres szavakat, hanem cselekedni fog a családok, az idősek, a gyerekek érdekében és védelmében, harcolni fog a jogaikért, méltóságukért, mert nem a rendszer, hanem a nemzeti lélek számít. Sőt, a női családtagra is gondolt a feladó, mint reggeltől estig dolgozó, családjáért mindent megtevő, gyerekeit a drogoktól féltő, a terheket vállán cipelő, sose panaszkodó „kedves román asszonyra”, akiért a feladó majd úgyszintén harcolni fog – természetesen, amennyiben támogatja az államfőválasztáson. A névre szóló levelek tartalmát tehát életkorhoz, társadalmi státuszhoz, nemekhez igazították, célzottan, tudatosan. A nagy probléma pedig, amire az állami intézményeknek, hatóságoknak választ kell(ene) adniuk, hogy miként történhetett meg, hogy kimondottan személyes adatok kiszivárogtak, és ilyenformán egy nemkívánatos alak gyakorlatilag behatolt valakik magánszférájába, hiszen nyilvánosságra került XY pontos neve, lakcíme, nyugdíjas vagy családos mivolta… A lakossági nyilvántartásban szereplő adatokat, de bármilyen más személyes jellegű adatot (felhasználásukat, tárolásukat stb.) szigorúan védik a törvények. Úgy tűnik, mégsem elég szigorúan, ha valakik több millió lakos adatát kiszolgáltatták valamelyik politikai pártnak.
A feljelentések nyomán az Állandó Választási Hatóság (AEP) ígéretet tett, hogy jelenti az esetet a személyes adatok felügyeletével megbízott országos hatóságnak (amit egyébként mindenki érintett megtehet egyénileg is), hogy kivizsgálják a történteket. Amit nem lenne szabad könnyelműen kezelni, hiszen a nagyvonalúság, a nemtörődömség, a felelősségre vonás elmaradása, a következetlenség a törvénytiszteletben, a belenyugvás a bármikor bármit meg lehet tenni mentalitást erősítik, a Simion-félék pofátlanságát növelik. Nem ez az egyedüli kétes eset az amúgy rendkívül furcsává sikeredett romániai államfőválasztási kampányban. Gondoljunk csak a ploieşti-i bíróra, aki felülbírálta az alkotmánybíróság határozatát olyan lakossági feljelentés alapján, amelyet egy (speciális járandósága kényelmében feltehetően nagyon unatkozó) nyugdíjas bírónő szakmai tanácsára nyújtottak be, kifogásolva a decemberi államfőválasztás érvénytelenítését, ezzel ismét felszítva a tavalyi államfőjelölt, Călin Georgescu híveit a tiltakozásra.
Már csak néhány nap maradt a megismételt államfőválasztásig. A jelöltek nem felépítették, hanem inkább lerombolták imázsukat, pláne, hogy hozzánk, magyarokhoz, a mi ügyünkkel, gondjainkkal kapcsolatban nemigen fogalmaztak meg valamilyen politikát, programot. Számunkra leginkább az körvonalazódott (ismét), kikre nem szabad szavazni, kiknek nem lenne szabad még a második fordulóba se bejutni. Vasárnap a szavazásnál ezt kell szem előtt tartanunk.
Borítókép: Facebook/Illusztráció
