Furcsa esztendő az idei, hiszen alig három és fél hónap múlva elnökválasztás is lesz, és eddig egy jelölt sem jelentette be hivatalosan, hogy indulni szeretne. Talán Mircea Geoană kivételével, akinek a szándékát ismerjük, de a nagyobb és kisebb pártok közül még senki nem nevezte meg a jelöltjét, ami nem tesz jót a demokráciának. Ezt június 9-e után tervezik, a választóknak alig marad bő két hónapjuk arra, hogy megismerjék őket és programjukat. A pártok ezzel a stratégiával éppenséggel a káderhiányukat akarják leplezni, s abban reménykednek, hogy rövid kampánnyal megkímélik magukat és jelöltjüket egy esetleges csúfos lebukástól. A PSD-PNL tiszavirágéletű közös bukaresti főpolgármester-jelöltje az ékes példa arra, hogy milyen hatalmas bakikat képesek elkövetni még a nagy pártok is, ami semmi jót nem vetít előre.
A június 9-i EP-választás egyik legnagyobb kérdése az, hogy a hatalmas pénzekkel kampányoló szélsőségesen nacionalista erők hány százalékot fognak megszerezni. A kampány utolsó részében már az utcán is igen látványosan megjelennek, és olyan kampányt folytatnak, ami azt mutatja, hogy jelentős anyagi háttérrel rendelkeznek, komoly pénzeket megmozgattak. Tehát az egyik fontos kérdés az, hogy az AUR hány százalékot ér el. Azt már borítékolni lehet, hogy a PSD-PNL első helyen végez, de az ő esetükben is nagy kérdés, hogy milyen eredménnyel végeznek, mert ha jelentősen becsúsznak 50 százalék alá, akkor a közös indulásra vonatkozó stratégiájuk kudarcot vallott. A PSD és a PNL tarolni fog az önkormányzati választáson is, ők fogják megnyerni a mandátumok 80 százalékát, ha nem többet, de kérdés, hogy ott, ahol külön indulnak, a liberálisok meg tudják-e őrizni a fellegváraikat. A liberálisok elsősorban Erdélyben, vagyis Kolozsváron és Nagyváradon számítanak fényes győzelemre. Az USR és a köré tömörülő jobboldali pártszövetség fő kihívása az, hogy megtartsa azokat a fontosabb városokat, ahol polgármesterekkel rendelkezik, vagyis Bukarestet (a független Nicușor Dan ugyanis élvezi az USR és szövetségeseinek támogatását), Temesvárt és Brassót.
Az EP-választás tekintetében tehát pusztán az a kérdés, hogy a PSD-PNL 40 és 50 százalék közötti sávban milyen eredményt ér el, az AUR valóban képes lesz-e elérni a 20 százalékot, vagy inkább a 13 százalék körül mért jobboldali szövetséghez lesz közelebb.
Végül magyar szempontból is egyszerű a tét, de annál nehezebben teljesíthető, hiszen az EP-választáson az RMDSZ-nek kötelező elérnie az 5 százalékot ahhoz, hogy megússza a választást presztízsveszteség nélkül. Emellett az önkormányzati választáson a két billegő megye (Maros, Szatmár) tanácselnöki posztjának, illetve Marosvásárhely és Szatmárnémeti polgármesteri székének megőrzése az, ami a fő kihívást jelenti. Mindehhez persze nemcsak szórványban fontos a részvétel, hanem a tömbben is, sőt a Kárpátokon túl is jelentősen mozgósítani kell ahhoz, hogy a végelszámolásnál meglegyen az 5 százalék.
