Jogszolgálat - Milyen jogai vannak a túlélő házastársnak?

A Jogaink Egyesület szeretne olyan útmutatást, eligazítást adni az olvasónak, amely segítséget nyújthat különböző jogi problémákban. Az egyesülethez naponta érkeznek kérdések különböző témákban, amelyekre igyekeznek minél hamarabb válaszolni. Az elmúlt időszakban számos kérdést fogalmaztak meg a túlélő házastárs lakhatási jogáról, illetve azzal kapcsolatban, hogy milyen egyéb jogai lehetnek öröklés esetén. A továbbiakban ebben a témakörben próbálnak eligazítással szolgálni.

Mit jelent a túlélő házastárs lakhatási joga?

A törvény szerint, a túlélő házastárs lakhatási joga lehetővé teszi, hogy az özvegy a házastárs elhalálozása után továbbra is abban az ingatlanban éljen, amelyben a hagyaték megnyílásának időpontjáig lakott, akkor is, ha az ingatlan csak az örökhagyó tulajdonában állt, és nem a házastársak közös tulajdona volt.

Tudni kell, hogy ebben az esetben a lakhatási jog ingyenes, tehát addig, amíg az özvegy ezt a jogát élvezi, senki által nem kötelezhető lakbér fizetésére. Továbbá az özvegy lakhatási joga elidegeníthetetlen, tehát más személyre át nem ruházható, és ellene végrehajtás nem indítható.

Mindezek ellenére bármely örökös kérelmezheti a lakhatási jog korlátozását, ha a lakás egészben nem szükséges a túlélő házastársnak, vagy ha az illető örökös egy másik megfelelő lakást bocsát az özvegy rendelkezésre.

Ahhoz tehát, hogy a lakhatási jog megvalósulhasson, a következő feltételeknek kell teljesülniük: 

– az özvegy a hagyaték megnyílásáig abban az ingatlanban lakott, amely a lakhatási jog tárgyát képezi

– nem rendelkezik tulajdon, használati vagy lakhatási joggal más ingatlan felett

– az ingatlan az örökség részét képezi

– az özvegy nem kizárólagos, egyetlen örököse az ingatlannak: ebben az esetben ugyanis tulajdonjogot szerez az ingatlan felett, tehát nem lehet lakhatási jogról beszélni

– az örökhagyó végrendeletben másképp nem rendelkezett az ingatlan sorsáról

A lakhatási jog két esetben szűnhet meg: a hagyaték megosztásával, de nem hamarabb mint az örökhagyó halálától számított egy év, illetve, ha az özvegy új házasságot köt, akkor a lakhatási jog az egy év eltelte előtt is megszűnik.

A túlélő házastárs öröklési joga

A házastárs öröklésével kapcsolatban azt érdemes tudni, hogy csakis akkor valósulhat meg, ha hagyaték megnyílásáig a házasságot nem bontották fel, tehát nincs házasságot felbontó, végleges bírósági határozat. Amennyiben folyamatban volt a válási eljárás, de annak felbontása az elhalálozásig nem következett be, akkor a túlélő házastárs jogosult az öröklésre.

Az özvegy minden örökösi osztállyal szemben önálló örökös, valamint kötelesrész illeti meg.  A kötelesrész a törvény szerint járó olyan részesedés, amelyre az örökös a törvény erejénél fogva jogosult, akár az örökhagyó akarata ellenére is. Ezt a jogot nem befolyásolja a házasság időtartama, a házasságból született gyermekek, a közös lakóhely, vagy akár a házastársi életközösség megszűnése sem. 

Kiemelendő, hogy az élettársnak nincs öröklési joga, független attól, hogy a kapcsolat milyen hosszú ideig is tartott, kivéve akkor, ha az örökhagyó végrendeletben másképp nem rendelkezett.

Egyéb örökös hiányában a házastárs a hagyaték teljes egészére jogosult.

Amikor a házastárs leszármazottak hiányában örököl, a törvény által meghatározott részesedés mellett, örökli azon bútorokat és háztartási tárgyakat is, amelyek a házastársak közös használatában voltak. 

Burca Mercédesz, jogász

Ha bármilyen jogi kérdése van, azt ingyen felteheti az egyesület oldalán, a jogaink.ro weboldalon.