,,Szívesebben beszélgetnék egy kerti széken a tűz körül / Hogy az univerzum végtelen, a végtelen meg gyönyörű.’’
Giorgio: – Akkor még nem jelent meg Bugs Bunny-nak az új lemeze... Jézusom, ne haragudj, nem Bugs Bunny... (Peti: Véletlen nem Bad Bunnyra gondoltál?). Szóval, akkor még nem jelent meg Bad Bunny-nak az új lemeze.
Barni: – A 20. születésnapom Solymáron.
Giorgio: – A 20.? Hogy mentünk onnan haza?
Barni: – Tudsz követni engem? Én ott aludtam, te hazamentél.
Giorgio: – De hogy?
,,Mondanám a magamét, de minek tenném? / Egyszerűen semmi sem egyszerű/ Nekem sem túl édes, de neked keserű.’’.
Giorgio: – Ez olyan gondolat, amelyik – érdekes módon –, amikor megíródott, nem tudtam mennyire aktuális és találó lesz az életemre. De nagyon boldog vagyok, hogy ez aktuális és találó.
,,Köszönöm, remekül, jobb mint egyedül / És azt akarom, hogy örökké tartson.’’.
Barni: – Egyedül szarabb a Balaton-parton, mint a szerelmeddel. Nekem ez jut róla eszembe. Illetve még az, amikor kamaszkorunkban, gimnáziumban, mindenféle nyári táborba jártunk a Balatonra, és akkor ott a parton egyedül elaludtam. Másnap pedig nagyon-nagyon másnaposan arra ébredtem fel, hogy a nap süti az arcom. Jó volt, nagyon élveztem – de azért jobb volt, amikor mindez nem egyedül történt meg.
Giorgio: – Más emberek árnyékot nyújtanak.
,,Én nem leszek senkinek a játékszere / Én sláger leszek / És nem háttérzene / Nem leszek hegedűhöz tok vagy vonó.’’
Giorgio: – Milyen hihetetlenül jó már az eredeti dal. A Nem leszek a játékszered fantasztikus dal, szeretünk fejet hajtani ilyen nagyszerű magyar dalok előtt.
,,Hogyha húsz évvel ezelőtt / Mindig csak a jövőd járt előtted / Most meg húsz évvel később már csak a múlt/ Akkor élted-e valaha át az akkori éned akaratát / Vagy csak tervek és emlékek között ingáztál?’’
Giorgio: – Hát nem tudom, ezek olyan... Na tehát, gimi alatt is nagyon sokat foglalkoztattak ezek a témák.
,,Ami talán a Holdról is látszik, de a két szemedből biztos / Mikor megmagyarázod a lehetetlent, hogy a két kezed nem piszkos.’’
Barni: – 2022. április 3. jut nekem erről eszembe. Mi Balassagyarmaton játszottunk aznap este, és másnap ezeket az eredményeket hirdették ki – ez a mondat az eredményvárón hangzott el. Igazából ez inspirálta.
,,Mert minden szinten mardos minden / De ha kérdezik tőlem, én mindent tagadok.’’
Barni: – Amikor ezt a szöveget írtam, ezekről a dolgokról máshogy gondolkodtam. Sokkal egyszerűbb a hozzád közelebb állóknak nem beszélni a gyengeségeidről, pedig hosszútávon sokkal kifizetődőbb, ha a barátaidnak elmondod, hogy éppen mi zajlik benned.
Giorgio: – Azt hiszem, ebben a zenekarban mindannyian nagyon sokat fejlődtünk, de Barni kifejezetten sokat. Nagyon büszke vagyok emiatt rá, mint barát.
,,Maradjunk végig a libikókán / A libikókán, mintha csak játszanánk / Szeretni úgy, mint felnőttként szokás / Szerelem-e egyáltalán?’’
Giorgio: – Ez a legújabb dalunk. Van benne libikóka-metafora. „Fejtse ki a véleményét róla három A4-es lapon keresztül, 1500 karakterben, kérem...” Na, szóval a lényeg az, hogy ez a legújabb dalunk, és van benne ez a dalon végig ívelő libikóka-metafora. Nem gondolom azt, hogy ezek a sorok lennének a dal legerősebb sorai, de... – kezdjük elölről, mert Barni nagyon szeretné folytatni.
Barni: – Ez a rész, hogy: „Szeretni úgy, mint felnőttként szokás / Szerelem-e egyáltalán?” – szerintem ez az egyik legjobb duma ever. Ezt a számot emiatt szeretem nagyon – ez sok minden elmond arról, hogy egy adott dalban mit szeretek.
Giorgio: – A lényeg az, hogy van valami alapvető igazság abban, hogy így hiába vagyok nagyon boldog azzal, hogy jelenleg hol tart az életem, onnantól kezdve, hogy felnő az ember, a következmények minden döntésében nagy szerepet játszanak. Azt hiszem, mindannyian hiányoljuk azt az állapotot, amikor tényleg nem gondolsz a holnapra és csak az számít, hogy most mi van.
,,Mert a szerelem egy drog és ha eljön az idő, immunissá válunk / Minden rosszra és minden jóra/ így járunk, élünk, vágyunk.’’
Barni: – Ó, hát ez nehéz dolog, mert egyszerre jelenti azt, hogy idővel úgyis elmúlik az a dolog, ami az elején nagyon intenzív volt. Másrészt azt is jelenti, hogy a rossz és a jó dolgok is ugyanolyan remekül és biztonságban működhetnek azzal az emberrel, akit kiválasztasz magad mellé.
,,Hogy vegyenek észre, lássák hogy vagyok / Hogy belőlem is jönnek szép gondolatok.’’
Barni: – Az ilyen egyel kevésbé maszkulin, tizenéves fiúk gondolatai jutnak eszembe – amilyen én is voltam akkor.
Giorgio: – Mindannyian azok voltunk.
Barni: – Hát, a zenekarból igen, de az emberek összességét nézve nem.
– Záráskén, nektek melyik a kedvenc dalszövegetek?
Barni: – A világon?
– Akár a világon, akár saját.
Giorgio: – A kedvencem a világon a The Piña Colada Song. Sajátok közül pedig a Peti és én. Eleve akkortájt született a zenekar – olyan finoman van megírva. Még mindig nagyon tetszik, és elképesztően boldog vagyok akárhányszor kipörgetik a szerencsekeréken. Mindig azon gondolkodom, hogyan lehetne alakítani a setlistet úgy, hogy mindig rajta legyen a Peti és én.
Barni: – Mostanában a magyar dalszövegek közül, amit nagyon szeretek, az a Heaven Street Sevennek a Mikor utoljára láttalak című dalának a szövege. Amit pedig a Giorgo írt, a Feldobom a követ, aminek minden egyes sora örök kedvenc dumám marad.
