Jogi ügyekben nyújt eligazítást a kolozsvári Jogaink Egyesület
Ú. I.
A különféle szakmai szövegekben elsősorban az adott szakemberek képesek eligazodni, otthonosan mozogni – vagy sok esetben még ők is nehezen. Ez nagyon is jellemző a jogi szövegekre, amelyek értelmezhetősége és értelmezése számtalanszor bonyolult, illetve elbonyolítja adott ügy megértését, nehezíti valamely helyzet rendezését, tisztázását. A mi esetünkben még az is hozzáadódik, hogy értelmezés tekintetében a román jogi szövegnek van csak alapja, ellenben a jobb megismerés érdekében mégiscsak magyarul próbáljuk megérteni, kibogozni, elmagyarázni a törvényeket, határozatokat, általában a hivatalos és jogi szövegeket. Olvasóink minél jobb tájékoztatása és tájékozódásának elősegítése volt a célja a Szabadságban már a lap megalakulásától elindított jogi rovatnak, a Jogszolgálatnak valamint a Jogrendnek, amelyek évekig megjelentek az újság hasábjain.
A lapban most elindított Jogszolgálat rovatot a kolozsvári Jogaink Egyesület látja majd el tartalommal, az egyesülethez beérkező kérdéseket megválaszolva illetve az ezáltal felvetett témákat körbejárva. A Jogaink Egyesület 2014 januárjában jött létre, fiatal szakemberekből áll, tagjai ügyvédek, jogászok és joghallgatók. Az egyesület elnöke, Kis Júlia ügyvéd érdeklődésünkre elmondta, fontosnak tartották a jogi ismeretek széleskörű terjesztését, magyarul és közérthető nyelvezetben megfogalmazva és ezáltal mindenki számára elérhetővé tenni a jogi szövegek és szabályok ismeretét – ez is indokolta az egyesület alapítását.
– A Jogaink Egyesület egyik legfontosabb feladatának az erdélyi magyar fiatalok jogvédelmét tartjuk, és célkitűzésünk a fiatalok jogi nevelése, jogi tudásuknak a gyarapítása – magyarázta az ügyvéd.
Kis Júlia szerint főként a fiataloknak, de nem kizárólagosan, szükségük van arra, hogy időben megismerjék a jogaikat, tudják azt, hogyan éljenek ezekkel a jogokkal, és ne legyenek kitéve túlkapásoknak, atrocitásoknak semmilyen helyzetben abból kifolyólag, hogy netán hiányoznak a jogi ismereteik, illetve nincsenek tisztában a saját jogaikkal.
– Ezen kívül pedig a kötelezettségeiket is ismerniük kell, ugyanis társadalmunkban nemcsak jog, hanem felelősségvállalás is létezik, aminek az elsajátítása a fiatal korosztály hasznára válik az elkövetkezőkben – tette hozzá az egyesület elnöke.
Céljaik megvalósítása érdekében több tevékenységet is folytattak az egyesület keretében az elmúlt években. Ezek közül Kis Júlia kiemelte például a különböző kiadványaikat, a Jogi kisokos első és második kiadását, a Fiatal vállalkozók kézikönyvének első és második kiadását, továbbá a Hallgatói kisokost, valamint ide tartozik számos jogi témájú előadás és műhelymunka is, játék és kerekasztal beszélgetés. Mindemellett már hatodik alkalommal szervezték meg a „Jogi ki mit tud?” diákoknak szóló jogi vetélkedőt, amely úgyszintén azt a célt szolgálja, hogy a verseny által a diákok tanuljanak, bővítsék a jogi tudásukat és betekintést nyerjenek a jogszabályok világába.
– Az egyesület honlapja, a www.jogaink.ro is különböző témákban írott cikkeket meg hasznos információkat tesz közzé, illetve jogi fórumot is működtet, ahová bárki felteheti jogi jellegű kérdéseit és arra útbaigazítást, tájékoztatást kap – mondta az ügyvéd.
Jogszolgálat – Mi a teendő családon belüli bántalmazás esetén?
A Jogaink Egyesület szeretne olyan útmutatást, eligazítást adni az olvasónak, amely segítséget nyújthat különböző jogi problémákban. Egyesületünkhöz naponta érkeznek kérdések különböző témákban, amelyekre igyekszünk minél hamarabb válaszolni. Az elmúlt időszakban többen is megkérdezték: mi a teendő családon belüli bántalmazás esetén? A következőkben ezzel a témakörrel kapcsolatosan próbálunk eligazítással szolgálni.
Először is fontos megemlíteni, hogy már enyhébb családi konfliktusok esetén is kérhetünk rendőri segítséget, hiszen a testi bántalmazás nem csak súlyosabb formában büntetendő, ugyanakkor a lelki bántalmazás bizonyos formái is bűncselekménynek számítanak, mint például fenyegetés, zaklatás vagy zsarolás.
Mit jelent a fenyegetés?
Akkor beszélhetünk fenyegetésről, ha valaki azzal szándékozik megfélemlíteni bennünket, hogy bűncselekményt vagy más károsító cselekményt követ el ellenünk, vagy egy hozzánk közel álló személy ellen (ez a személy lehet rokon, élettárs, de akár egy közeli barát is), félelmet keltve ezáltal bennünk.
Mikor beszélünk zaklatásról?
Zaklatás olyankor történik, ha valaki rendszeresen követ bennünket, megfigyel, akár az otthonunkban, munkahelyen vagy bármilyen más helyiségben, amelyet gyakran látogatunk, ezáltal ugyancsak a félelem érzetét keltve bennünk. A zaklatás távközlési eszközökön keresztül is megvalósulhat, mint például telefonhívások, de az online térben történő zaklatások is ide sorolhatóak. Fontos: ahhoz, hogy zaklatásnak minősítsük a cselekedetet, ennek bármilyen formája legalább kétszer meg kell, hogy ismétlődjön. Önmagában egyetlen alkalom még nem nevezhető zaklatásnak. Akkor sem, ha az az egy alkalom is félelmet keltett bennünk.
Mikor történik zsarolás?
A zsarolás is egyfajta fenyegetés, viszont különbözik abban, hogy a zsarolás anyagi vagy nem anyagi haszon kikényszerítése céljából történik.
Mit lehet ilyenkor tenni?
A sértett fél panaszt nyújthat be a rendőrségen, illetve az ügyészségen is. A panaszt az áldozat személyesen teheti meg, illetve egy megbízott által is benyújtható, ebben az esetben a meghatalmazást külön erre a célra kell kiállítani.
Fontos, hogy a panasztételt három hónapon belül kell megtenni, attól a naptól számítva, amikor a sértett személy elszenvedte a tettet, vagy értesült a tett elkövetéséről. A panasztétel visszavonható a jogerős határozat kihirdetéséig; ez azt jelenti, hogy ebben az esetben az elkövetőt nem fogják megbüntetni.
Milyen intézkedésekre van még lehetőségünk?
Abban az esetben, ha családon belüli erőszakos cselekvés révén egy személy élete, testi épsége vagy szabadsága veszélybe kerül, akkor érdemes ideiglenes védelmi rendeletet kérelmezni. Ezt a rendeletet a rendőrök bocsáthatják ki, miután kivizsgálták, hogy a személy veszélyeztetése valóban fennáll. Ez a rendelet öt napos időtartamra szól, amelynek lényege, hogy a bántalmazót távol tartsák az áldozattól.
Fontos, hogy a rendeletben megszabott kötelezettségek azonnal alkalmazandóak, előzetes felszólítás és határidő megszabása nélkül. Ha tehát a rendeletben például arra kötelezik a bántalmazót, hogy ideiglenesen hagyja el a lakást, akkor annak azonnal távoznia kell a lakásból, még akkor is, ha a lakás a bántalmazó fél tulajdonában van.
A védelmi rendeletet a bíróság hosszabbíthatja meg maximum hat hónapos időtartamra.
Amennyiben az áldozatot fizikai bántalmazás éri, ajánlott azonnal törvényszéki orvoshoz fordulni, ugyanis ennek a vizsgálatnak az eredményei később fontos bizonyítékként szolgálhatnak.
Ha bármilyen jogi kérdése van, azt ingyen felteheti az egyesület oldalán, a jogaink.ro weboldalon.
