A szerződések tevékenységeink nélkülözhetetlen kellékeinek számítanak, különösen a munkavállalás során. Így fontos ismernünk néhány alapszabályt, amelyekre tanácsos odafigyelnünk minden szerződés megkötésekor.
Melyek a szerződéskötésre vonatkozó általános szabályok?
Egy adott szerződés a felek egybehangzó és kölcsönös akaratán alapul, amelynek következménye valamely jogi kapcsolat létrehozása, módosítása vagy megszüntetése. A szerződés megkötése jogok és kötelezettsége megszületését eredményezi.
A szerződéskötésnek négy alapfeltétele van:
- a feleknek legyen szerződéskötési képességük;
- mindkét fél beleegyezése legyen érvényes;
- a szerződés legyen meghatározott és legális;
- a szerződéskötésnek legyen morális és legális alapja.
A szerződésnek mindenképp tartalmaznia kell: a felek nevét, megnevezését és személyes adatait, a szerződés tárgyát, az árat vagy az ellenszolgáltatást, a teljesítés idejét, helyét és módját, a szerződő felek jogait és kötelezettségeit, a szerződés érvényességi idejét, a szerződéskötés helyét és idejét, valamint a felek aláírását. Ezeken kívül bármilyen más információt is tartalmazhat, amit a felek fontosnak tartanak. A szerződést legalább annyi példányban kell kiállítani, ahány szerződő fél van.
Mit jelent a munkaszerződés és mit von maga után a hiánya?
Egy személy munkavállalása egy egyéni munkaszerződés megkötésével kezdődik, amelyben az illető magánszemély kötelezi magát egy bizonyos feladatkör ellátására a munkaadó érdekében és fennhatósága alatt, fizetés ellenében. Fontos, hogy ezt az írásos egyezséget írott formában, román nyelven, a munka megkezdése előtt legalább egy nappal kössük meg és egy példánynak a munkavállalónál kell maradnia. Emellett a munkavállalónak rendelkeznie kell egy orvosi igazolással, amely bizonyítja alkalmasságát a munkavégzésre. Az orvosi igazolás hiánya a munkaszerződés semmisségét vonja maga után. A munkaszerződés nélkül dolgozó alkalmazottat a törvény 500 lejtől 1000 lejig terjedő pénzbírsággal bünteti, továbbá a munkaadót is bírsággal sújtja.
Kik köthetnek munkaszerződést?
A jogszabályok szerint egy személy 16 éves korától munkaképes, azonban szülői/törvényes képviselői beleegyezéssel már 15 éves korától is munkába állhat és szerződést köthet. Viszont csak olyan tevékenységeket végezhet, amelyek megfelelőek a fizikai fejlődése, képességei, ismeretei szempontjából és amennyiben ez nem veszélyezteti az egészségét, fejlődését és szakmai felkészülését. Nehéz, káros és veszélyes munkát csak 18 év felett lehet végezni, ezeket a munkahelyeket kormányhatározatok szögezik le.
Mit kell tudni a próbaidőről?
A próbaidő az az időszak, amely alatt a munkaadó és a munkavállaló egyaránt meggyőződhet arról, hogy a munkaviszony az elképzeléseknek megfelelő. A próbaidő egyszerű beosztás esetén 90 napig, vezető beosztásnál 120 napig tarthat és munkaviszony jogfolytonosságnak (régiségnek) tekinthető. Fontos kiemelni, hogy ezen időszak megkezdése előtt meg kell kötni a munkaszerződést, amely csak egy próbaidőt szabhat meg. A munkavállaló fizetésre jogosult ebben a periódusban, és a próbaidő közben vagy lejárta után azonnali hatállyal felmondható mindkét fél részéről indoklás nélkül a szerződés.
Mire figyeljünk az aláírás pillanatában?
A munkaszerződésünk aláírása előtt mindenképpen olvassuk el a dokumentum teljes tartalmát. Ellenőrizzük, hogy a benne foglaltak megfelelnek-e a szóban elhangzottaknak, különös tekintettel a fizetésre és egyéb juttatásokra, valamint a feladatkör pontos meghatározására. Mindez kiemelten fontos, mert egy esetleges probléma esetén csak a szerződésben foglaltakat lehet számon kérni. Amennyiben nem értjük vagy nem vagyunk biztosak a szerződés teljes tartalmában, kérhetjük egy harmadik személy jelenlétét annak megkötésekor.
Milyen jellegű kérdések számítanak tiltottnak a szerződéskötést megelőző állásinterjún?
Minden olyan kérdés tiltottnak minősül a jövendőbeli alkalmazott felé, amely a magánéletére vonatkozik és nem hozható összefüggésbe a munkavégzés feltételeivel. Tehát az alkalmazó nem kérdezhet családi állapotról, hölgyek esetében terhességről, faji hovatartozásról, vallási és politikai nézetekről, szexuális orientáltságról. A fentiekre irányuló kérdések azért tekinthetőek tiltottnak, mert ezen személyes információk hátrányos megkülönböztetéshez vezethetnek az alkalmazás során.
Hova fordulhatunk, ha problémánk merül fel a munkavállalás során?
Munkaügyi konfliktusok esetén elsősorban ajánlott megpróbálni békés úton rendezni ezt a munkáltatóval, amely történhet békéltetési eljárás keretében. Ebben az esetben a felek segítségére van egy munkajogra szakosodott külső tanácsadó a semlegesség, pártatlanság és titoktartás feltételei mellett, a felek szabad beleegyezésével. Emellett az alkalmazott fordulhat a Területi Munkaügyi Felügyelőséghez (Inspectoratul Teritorial de Muncă), amennyiben panasza van a munkáltatóval szemben. Legvégső esetben pedig a bírósághoz fordulhat, ahol első fokon az a törvényszék tárgyalja az ügyet, amelynek illetékességi területén a felperes lakóhelye, tartózkodási helye, munkahelye vagy adott esetben székhelye található.
Hogyan bontható fel egy munkaszerződés?
A munkaviszony megszűnhet közös megegyezés alapján, felmondással, elbocsátással vagy a törvény által előírt esetekben (a munkaadó/munkavállaló halála, vállalkozás megszűnése, a határozott időre kötött munkaszerződés lejárta, az alkalmazott szabadságvesztése vagy nyugdíjazása esetében).
A szerződés felbontható a munkavállaló által írásban benyújtott felmondási kérelemmel. A felmondási idő egyszerű beosztás esetében 20 nap, vezető beosztásnál 45 nap, ami alatt a szerződés érvényes. Amennyiben a munkaadó a szerződésben leírtaknak nem tett eleget, a munkavállaló azonnali hatállyal felmondhat.
Jogszerűtlen elbocsátás esetén a munkavállaló a bírósághoz fordulhat, amely semmisnek nyilváníthatja az elbocsátásról szóló határozatot és kötelezheti a munkaadót kártérítés fizetésére, továbbá kérésre visszaállíthatják eredeti munkakörébe is.
Ha bármilyen jogi kérdése van, azt ingyen felteheti az egyesület oldalán, a jogaink.ro weboldalon.
