Mi is pontosan az orvosi műhiba?
Az orvosi műhiba (malpraxis) olyan szakmai hibának tekintendő, amely az orvosi vagy gyógyszerészeti ellátás során kárt okoz a betegnek, és ezáltal a gyógyászati területen dolgozó szereplők (orvos, fogorvos, gyógyszerész, egészségügyi szolgáltatást biztosító egység) polgári felelősségét alapozhatja meg.
Az orvosi hibák gondatlanságból, elővigyázatlanságból vagy elégtelen orvosi ismeretekből fakadhatnak, előfordulhatnak például megelőzési, diagnosztikai vagy kezelési eljárások alatt, mint például: késedelmes diagnózis; a szükséges vizsgálatok elmulasztása, amikor azok elengedhetetlenek lettek volna a pontos diagnózishoz; túl hosszú idő a vizsgálatok között, ami a betegség előrehaladását okozza; a nem megfelelő kezelés kiválasztása; hibás gyógyszeres kezelés (ide tartozik a helytelen gyógyszerfelírás, az adagolási hiba, valamint a kezelés időtartamának téves meghatározása).
Az orvosi műhiba magában foglalja a beteg személyes, testi és lelki kárait egyaránt, amely jelentheti az élettartam csökkenését, a beteg által elszenvedett fájdalmakat és azokkal kapcsolatos félelmeket, valamint az esztétikai és életminőségbeli károkat egyaránt.
Az orvosi tevékenység során kiemelt jelentőséggel bír az etikai és jogi normák maradéktalan betartása, amelyek rögzítik, hogy az orvos legfőbb feladata az emberi egészség megőrzése és védelme, a testi és lelki jólét elősegítése, a szenvedés csökkentése, valamint az élet és az emberi méltóság tiszteletben tartása. Mindezt bármilyen megkülönböztetés nélkül kell gyakorolnia, függetlenül az életkortól, nemtől, faji vagy etnikai hovatartozástól, vallástól, nemzetiségtől, társadalmi helyzettől, politikai meggyőződéstől vagy egyéb tényezőktől, legyen szó békeidőről vagy háborús helyzetről.
Hol húzódik a határ a gondatlanság és az elfogadható orvosi kockázat között?
Fontos megjegyezni, hogy nem minden negatív tapasztalat számít műhibának. Ahhoz, hogy orvosi műhibáról beszélhessünk, az eset kapcsán fontos kitérni olyan részletekre, mint: az eset típusa és bonyolultsági szintje; a beteg előzetes egészségügyi állapota; a beteg életkora; speciális kockázati tényezők fennállása; a szakember képzettsége; az eset során használt felszerelés és a beavatkozás helyszíne; az eset előtti és utáni intézkedések; a jogszabályok és etikai előírások betartása.
Az orvos nem garantálhatja a betegség gyógyulását, de köteles a megfelelő kezelést és eljárást alkalmazni a beteg gyógyulása érdekében. Kiemelendő tehát, hogy az orvos felelőssége a szakmai hibából ered, és nem abból, hogy a beteg végül meggyógyul-e vagy sem.
Ahhoz tehát, hogy megállapítható legyen, hogy valóban orvosi műhibáról van szó, szükséges az adott eset alapos kivizsgálása.
A szakirodalom azt is pontosítja, hogy orvosi hiba esetében olyan hibának, tévedésnek kell történnie, amelyet más, azonos szintű kompetenciával rendelkező szakembernek minimális gondossággal is fel kellett volna ismernie. Ezért, az eset kivizsgálása a kezelőorvos magatartására, képességeire is összpontosít.
Mi a teendő?
A műhibáért tehát az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az asszisztens illetve a bábaasszony felel. A további személyzet, mint például a beteghordozók, mentősök, adminisztratív személyzet, stb. a betegnek okozott kárért ugyancsak felelnek, de ebben az esetben már nem műhibáról beszélünk.
Az orvosi műhibát szabályozó törvény, a polgári felelősség mellett nem zárja ki a büntetőjogi felelősségre vonást akkor, ha a kárt okozó cselekmény a hatályos jogszabályok szerint bűncselekménynek minősül.
Egy orvosi műhibaper során a betegnek bizonyítania kell, hogy az egészségügyi szakember megsértette az ellátásra vonatkozó normákat, vagy olyan hibát követett el, amely jelentős kárt okozott. Általában orvosszakértői véleményre van szükség annak igazolására, hogy az orvos hibázott, vagy, hogy egy hasonló szakképzettségű szakember ugyanabban a helyzetben másképp járt volna el.
Fontos megjegyezni, hogy nem minden eset kerül bíróság elé. Sok esetben a páciensek panaszt nyújthatnak be a szabályozó hatóságokhoz vagy az érintett egészségügyi intézményhez, amelyek belső vizsgálatokat indíthatnak, és fegyelmi intézkedéseket hozhatnak az érintett szakemberekkel szemben. Súlyos esetekben, illetve amikor jelentős kár keletkezett, az érintettek dönthetnek úgy, hogy bírósági úton kérnek kártérítést és igazságszolgáltatást.
Ha bármilyen jogi kérdése van, azt ingyen felteheti az egyesület oldalán, a jogaink.ro weboldalon.
Burca Mercédesz jogász
