A pápa által kihirdetett ünnepet kilenced előzi meg, amelynek során nagypéntektől kezdve kilenc napon keresztül imádkozzuk az Isteni Irgalmasság rózsafüzérét. A kilenced imáiban a hívők irgalmat kérnek maguknak és az egész világnak, leginkább a megtérés kegyelmét és a békés halált. Az imával az irgalmasság cselekedetét gyakorolják a hívők. Fausztina naplójában ez áll: „Jézus azt kívánja tőlem, hogy az Irgalmasság ünnepe előtt mondjak el egy kilencedet, melyet ma kell elkezdenem az egész világ megtéréséért és Isten irgalmának felismeréséért. (...) Azt kívánom, hogy e kilenc napon keresztül vezesd irgalmam forrásához a lelkeket, hogy erőt, enyhülést és mindenféle kegyelmet merítsenek belőle, amire szükségük van az élet küzdelmeihez, főleg a halál óráján.”
Fausztina, az Isteni Irgalmasság apostola Helena Kowalska néven látta meg a napvilágot a lengyelországi Glogowiec faluban 1905. augusztus 25-én, egy tízgyermekes család harmadik gyermekeként. Gyermekkorától kezdve az ima szeretete, az embertársai iránti szeretet, az engedelmesség és az emberi nyomor iránt való érzékenység jellemezte. Csak három évig járt iskolába, majd elhagyta otthonát és gazdag családokhoz szegődött el szolgálóleánynak.
Húszéves korában, szülei akarata ellenére belépett az Irgalmasság Anyja Nővéreinek Kongregációjába, amelyben Mária Fausztina szerzetesnővérként 13 éven át szolgált szakács, kertész és kapus munkakörben. Élete az Istennel való rendkívül bensőséges egységet tükrözte.
Már gyermekkorától fogva szeretett volna szentté válni és következetesen törekedett is erre, mintegy együttműködve Jézussal az elveszett lelkek megmentésében. Ezért egész életét felajánlotta áldozatként a bűnösök üdvözítésére. Kinyilatkoztatásokat, láthatatlan sebhelyeket kapott és belelátott a szívekbe.
Mindezekért Jézus rábízta az Isteni Irgalmasság örömhírét. Látomásban felszólította, hogy minden ember számára kérje és hirdesse az Isteni Irgalmasságot, ugyanakkor terjessze ennek tiszteletét. Ezért Jézus átadott egy képet Fausztina nővérnek és a következő kérést intézte hozzá: „Azt kívánom, hogy a képet (…) a húsvétvasárnapot követő vasárnap ünnepélyesen áldják meg. Ez a vasárnap legyen az Irgalmasság ünnepe. (...) Kívánom, hogy az Irgalmasság ünnepe menedék és menekvés legyen minden lélek, főleg a szegény bűnösök részére. Ezen a napon megnyílik irgalmam mélysége (…). Az a lélek, aki gyónáshoz és szentáldozáshoz járul, teljes bűnbocsánatot nyer, és mentesül a büntetés alól.”
A képen Jézus Szent Szívéből két sugár – fehér és piros – árad, amely az igazságosság és irgalmasság, a bűnbánat és a bűnbocsánat, az áldozat és az engesztelés, az isteni szeretet és a felebaráti szeretet jelképe. A kép rövid idő alatt elterjedt mind a templomokban, mind a családi otthonokban.
Mária Fausztina nővérnek Jézus hűséges menyasszonyaként valóban sikerült elindítania az Isteni Irgalmasság világméretű tiszteletét. Ennek a jegyében is hunyt el hosszadalmas, fájdalmas betegeskedés után Krakkóban, 1938. október 5-én.
Szent II. János Pál pápa fiatalkorát Fausztina kolostora közelében töltötte és aztán krakkói érsekként foglalkozott ügyével. 1993. április 18-án boldoggá, 2000. április 30-án szentté avatta Fausztinát. Az Isteni Irgalmasság apostolának Naplója, Az Isteni Irgalmasság üzenete alcímmel 2001-ben magyar nyelven is megjelent.
A magyarokat is nagyon szerető és tisztelő Szent II. János Pál pápa 2002. augusztus 17-én szentelte fel a Szent Fausztina sírja fölé épített krakkói Isteni Irgalmasság impozáns templomot. Kevesen tudják, hogy ennek altemplomában magyar kápolna is van.
Holnap lelki szemünkkel a könyörülő Isten szemébe szeretnénk tekinteni, mert az Ő tekintetében ott van az a fény, amelyet nekünk tartogat életünk minden napján, hogy reménnyel töltse be a szíveket.
