Az Agerpres jelentése szerint a veszélyhelyzet meghosszabbítására azután volt szükség, hogy július 8-án lejárt a korábbi, egyszer már meghosszabbított határidő. A keddi döntéssel ezt augusztus 8-áig meghosszabbították.
A Hargita megyei településen május 8-án hirdettek veszélyhelyzetet, miután a sóbánya fölött folyó, a megáradt Korond-patak vize elkezdett beszivárogni, majd bezúdulni a tárnákba, később teljesen elárasztva az addig évente turisták százezrei által látogatott székelyföldi létesítményt.
A prefektusi hivatal közlése szerint Parajdon jelenleg is zajlanak a Korond-patak elterelési munkálatai. Ezek előbb betonhiány, majd a hegesztési munka elhúzódása miatt nem készültek el a korábban kitűzött július elsejei határidőre. Az illetékesek tíznapos késéssel számolnak.
A prefektusi hivatal legutóbbi tájékoztatása szerint az elárasztott sóbányánál nem történtek rendkívüli események: nem jelentek meg újabb beomlások, de a Dózsa-bánya fölötti egyik beomlás tovább szélesedett.
A székelyföldi településen továbbra is érvényben maradnak a korábban bevezetett óvintézkedések, és a bánya esetleges beomlása miatt veszélyeztetett területen lakókra vonatkozó kilakoltatási rendelet. A veszélyeztetett terület le van zárva, a településen a rendre csendőrök és rendőrök alkotta járőrcsapatok vigyáznak.
A kedden a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján Nicolae Soltuz, az Országos Sóipari Társaság (Salrom) befektetési igazgatója elmondta: a bányában végzett mérések azt mutatják, hogy nincsenek jelentős mozgások a föld alatt. A hőmérséklet és a vízszint is állandó, ami jó hír – értékelte. Közölte, a munkálatokkal legkésőbb július 18-áig végeznek, mivel egyes beavatkozásokat csupán a patak elterelése után lehet végrehajtani.
Az igazgató szerint a Salrom a patak elterelése után az új meder kialakításával folytatja a munkát, ez egyben a májusi áradás előtt elkezdett medermunkálatok folytatása. Ennek keretében legfeljebb 1375 méter hosszú betonozott, áthatolhatatlan medret alakítanak ki. A tervezéshez már csak a vízügyi hatóságtól várják az adatokat, hogy mekkora vízhozammal kell majd számolniuk – összegezte az igazgató.
Răzvan Obreja, a Maros vízügyi igazgatóság osztályvezetője elmondta: a bánya vízének sókoncentrációja nagyjából állandó, akárcsak a környékbeli folyóvizeké. A hétfő esti esőzések nyomán ugyan a Korond-patak vízhozama megnőtt, de a vizet sikerült kiszivattyúzni és a sóbánya alatt visszaengedni a mederbe, hogy ne telítődjék sóval, így nem okozott újabb sószennyezést a térségben – tette hozzá.
