Húsvét vigíliáját nagyszombaton este celebrálták világszerte a római katolikus templomokban, így a Gyulafehérvári Főegyházmegye területén, illetve Kolozsváron is.
A Szent Mihály-templom főbejárata előtt fényünnepséggel: tűzszenteléssel és a húsvéti gyertya előkészítésével – amelyet az új tűzről gyújtottak meg – kezdődött az imádságos húsvét előesti liturgia. László Attila főesperes-plébános, a főcelebráns kezébe vette és felemelte a kereszttel, a görög alfa és ómega betűkkel megjelölt, tömjénszegekkel, a 2025-ös évszámmal ellátott húsvéti gyertyát, és a sötét templomban előrehaladva háromszor énekelte: Krisztus világossága! Erre mindnyájan így feleltünk: Istennek legyen hála! Eközben a papság, az asszisztencia, a ministránsok bevonultak a templomba.
Az oltárhoz érve Bőjte Csongor segédlelkész elénekelte a gyönyörű szövegű és dallamú húsvéti öröméneket (Exsultet). Ennek mai római szövegváltozata valószínűleg a 7. század elején keletkezett a húsvéti misztérium hirdetésére, és az antik művészi próza mesterművének számít. Ezt az igeliturgia követte, Isten legfontosabb üdvtetteinek hírüladása.
Ezt követően László Attila ünnepélyesen elénekelte a Gloriát, erre Krisztus feltámadásának örvendezve felgyúltak a fények, megszólalt az orgona, a harangok és a csengők. A keresztségi liturgia után, amelyre a keresztelő kápolnában került sor, a főcelebráns megáldotta a keresztvizet, belemerítve a húsvéti gyertyát. A keresztségi fogadás megújítása közben mindenki kezében tartotta az égő gyertyáját, majd a papok meghintették a megáldott vízzel a templomot megtöltő népet.
Elkezdődött a szentmise, amelynek evangéliuma után Molnár Lehel piarista paptanár, egyetemi lelkész mondott homíliát, kiemelve a zsidóknak a Vörös-tengeren való átkeléséről szóló olvasmánynak a mához szóló üzenetét. A szentmise végén, a feltámadási szertartást követően kezdetét vette a körmenet, amely idén is hagyományosan az Oltáriszentséggel a templom körüli főtéren haladt, mintegy nyilvánvalóvá téve a halálból az életbe tartó húsvéti átmenetet. Visszatérve a templomba, elhangzott a hálaadó Te Deum és a Mennynek királyné asszonya. Az ünneplés szentségi áldással zárult.
Húsvétvasárnap reggelén a Szent Mihály-templom főbejárata előtt a plébánia lelkészei elvégezték az ünnepi eledelszentelést. Ez alkalommal László Attila elmondta: „Jézus feltámadását, ezt a világrengető és a világot teljesen átformáló eseményt ünnepeljük; efeletti örömünk vezetett ez áldó szertartásra.”
A főünnepi délelőtti nagymisén, a hívek által zsúfoltságig megtöltött templomban László Attila főesperes-plébános mondott szentbeszédet, amelyet kérdésekkel kezdett: „Voltál már jó hír, örömhír vivője? Olyané, ami lelkesít, sodor, kikívánkozik, és nemcsak az üzenet hallgatóját, de téged is betölt örömmel?” Majd többek között hangsúlyozta: „Ilyen öröm az az üzenet, amit ma átadhatok: Krisztus feltámadt! Szeretném, hogy eljusson minden házba, minden családba, és főként, hogy eljusson minden szívbe, mivel Isten oda akarja elhelyezni, vetni ennek az örömhírnek a magvát: Jézus feltámadt! Nőjön e magból remény a számunkra, hogy éljünk annak fényében: többé már nem állunk a bűn, a rossz uralma alatt, kiszolgáltatottan! (...) Húsvétban élni azt jelenti: győz Isten irgalmassága! Nem rajtunk kívül, hanem bennünk. (…) Ma hozzánk szól, a mi bensőnkben visszhangzik Jézus szava: »Ne féljetek!« Ne féljünk a feltámadás hitével járó átalakulástól! (...) Miénk a feltámadt Krisztus ereje és élete! Fogadjuk be, alakuljunk át, hogy élhessük a lényeg legmélyéig, amit e napok hirdetnek: »Feltámadtam... Alleluja!«”
A szentmisén Potyó István karnagy, tanár, kántor vezényletével a Szent Cecília kórus és zenekar előadásában felcsendült Joseph Haydn 1798-ban elkészült Nelson-miséje (másik elnevezésén: Missa in angustiis / Mise ínséges időkben). A zenekar vezetője Vincze-Dallos Csilla volt, szólisták: Gebe-Fügi Renáta, Mányoki-Kormos Melinda, Dobriţa Roland és Rusu Alexandru. Közreműködött a Szent Mihály-templom gyermekkórusa Márton Szabolcs vezetésével. A kántori szolgálatot Geréd István látta el.
