Egyre nehezebb helyzetben a nyomtatott sajtó

Megszünteti az önkormányzat az utcai újságos standok többségét

Egyre nehezebb helyzetben  a nyomtatott sajtó
Egyesek temetik, mások – mint ahogyan a tévé sem „ölte meg” a rádiót – még hosszú éveket, évtizedeket jósolnak a nyomtatott sajtónak, az egyre inkább digitalizálódó világ dacára. Az viszont tény, hogy az írott – és főleg magyar – média helyzete egyre sanyarúbb, ez fokozottan igaz Kolozsvár esetében, ahol a helyi önkormányzat hadat üzent az utcai újságárus standoknak, ezzel közvetve a sajtóorgánu­moknak is. A városháza már a 2010-es évek elején elkezdte felszámolni az éppen üres, a vagánykodó fiatalok által nemegyszer megrongált újságos bódékat, úgyhogy a valamikori mintegy 200-ból nagyjából 20 maradt meg, közülük pedig 14-nek a sorsa is meg van pecsételve, ugyanis a városvezetés nem hosszabbította meg a bérleti szerződéseket, arra hivatkozva, hogy nem illenek a városképbe. A jelenségre a Kolozsvári Újságírók Szakmai Egyesületének (APPC) tegnapi közleménye hívta fel a figyelmet, hozzátéve: az intézkedés csorbát ejt a kolozsváriak informáltsághoz való jogán.

A városvezetés rendelkezése értelmében június végéig 14-et felszámolnak abból a 20 újságárus standból, ami még megmaradt a városban – áll az APPC közleményében. „A Kolozsvári Újságírók Szakmai Egyesülete megállapítja, hogy a helyi és országos sajtó terjesztési pontjainak száma aggodalomra okot adó mértékben csökkent, miután azokat a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal eltávolította a nyilvános térből. Ilyen körülmények között az APPC felhívja a figyelmet arra, hogy a helyi és országos nyomtatott napilapok terjesztőhálózatának a szétdarabolása befolyásolja az állampolgárok hozzáférését a közérdekű, leellenőrzött és dokumentált információkhoz egy olyan periódusban, amikor az online teret elárasztják a hamis, félrevezető tartalmak. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy az intézkedés miatt drasztikusan csökkenni fog a helyi sajtó bevétele, amelyet a világjárvány már amúgy is megviselt” – írják.

A bukaresti Független Újságírás Központjának (Centrul pentru Jurnalism Independent) a sajtó helyzetét vizsgáló tanulmánya szerint a reklámpiac 2020 áprilisában 39 százalékkal volt kisebb, mint 2019 ugyanazon hónapjában. A csökkenés elsősorban az írott sajtót és a rádiót sújtotta, esetükben mintegy 60%-kal csökkentek a reklámból származó bevételek.

„Kénytelenek leszünk fizetéscsökkentéseket eszközölni, vagy felmondani a munkavállalóink egy részének. Románia »legintelligensebb« városa helyi hatóságainak meg kellene érteniük, hogy az írott sajtó része egy közösség kultúrájának, egyben a sajtó létfontosságú a polgárok tájékoztatásában és biztosítja a véleményszabadságot, amely a demokrácia lényegét képezi” – szögezi le a dokumentum.

Az APPC úgy ítéli meg, hogy a helyi nyomtatott sajtótermékek létezése létfontosságú a város lakóinak helyes és következetes tájékoztatása érdekében olyan körülmények között, hogy a hazai és nemzetközi nem kormányzati szervezetek a közszféra átláthatóságának hanyatlását jelzik. A helyi sajtó biztosítja a polgárok hozzáférését a közpénzek elköltésével és az intézmények tevékenységével kapcsolatos közérdekű információkhoz, hiszen hivatása a polgárok érdekeit szolgálni. A terjesztőhálózatok megszüntetése – ami anélkül történik, hogy valamilyen alternatívát kínálnának – nem más, mint az olvasóközönség nyomtatott sajtóhoz való hozzáférésének a meggátolása. A helyi sajtótermékek létezése a demokrácia konzerválásának és a véleményszabadság biztosításának szükséges feltétele” – összegez a közlemény.

A házhoz szállítás sem akadálymentes

Az APPC által jelzettekkel mi is nemegyszer szembesültünk: olvasóink sokszor telefonáltak be a szerkesztőségbe amiatt, hogy a megszokott helyen már nem kapható szabadárusításban a Szabadság. A problémára látszólag könnyű a megoldás: fizessenek inkább elő, és akkor házhoz kapják a lapot. Csakhogy az előfizetéses rendszernek is megvannak olykor a hátulütői, akár magánlapterjesztőkről, akár a Román Postáról beszélünk. Előbbiek esetében nem egy mondott csődöt úgy, hogy a szerkesztőségek felé jelentős tartozást halmozott fel korábban – a pénz sohasem került elő –, míg a komoly lapterjesztők, akárcsak a napilapok, gondokkal küszködnek: nehéz megfelelő lapkézbesítőt találniuk, nagy a fluktuáció, nehezen lehet előteremteni a minimálbért, s emiatt nincs emberük minden városrészben, utcában.

A posta esetében a terjesztés módja hagy kívánnivalót: a szombati lapszámot, a hivatalos ünnepekre eső lapszámot például nem viszik ki aznap, sok helyen az újságot nem naponta, hanem csak két-három naponként viszik ki, s ha a postás netán szabadságra megy, lehet, hogy nincs ki helyettesítse, ezért a friss hírek akár egy hét késéssel érkeznek a postaládába. Az utóbbi években ugyanakkor számos vidéki postahivatal megszűnt, ezzel gyakorlatilag az ottani lapterjesztés is. A postások pedig nem kapnak juttatást azért, hogy újságot hordanak, így nem érdekük az előfizetéseket fenntartani, inkább lebeszélik az embereket a lapról…

Mindez már a koronavírus-járvány előtti időkben is igaz volt – azóta a helyzet csak rosszabb lett. A hazai lapok sajnos sok előfizetőt vesztettek el az utóbbi hónapokban, amiatt is, mert a megrendelő félt találkozni a postással, lapterjesztővel (nehogy elkapja tőle a vírust), vagy attól félt, hogy az újságpapíron is rajta lehet a kórokozó. Így aztán szabadárusításban, előfizetéses rendszerben egyaránt érezhető volt a visszaesés. Másfelől, a magyar nyelvű hazai és általában a helyi magyar írott sajtót mindig, de a világjárvány első évében az átlagosnál is jobban sújtotta a reklámbevételek csökkenése, hiszen aki reklámozni akar, az a többségi, de még inkább az országos sajtót választja, azt remélve – nemegyszer tévesen –, hogy üzenete így nagyobb célközönséghez jut el.

Az 1989. december 21-e óta megszakítás nélkül nyomtatásban megjelenő Szabadság napilap szerkesztősége is egyetért az APPC közleményében megfogalmazottakkal, valamint azzal is, hogy a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal találjon mihamarabb megoldást a kialakult helyzetre, vagyis arra, hogy a helyi napila­pok továbbra is megvásárolhatók legyenek szabadárusításban.