Aki a gyávaságot diagnosztizálja: Csernus Imre

Az előadás interaktív jellege idén sem maradt el FOTÓ: KOLOZSVÁRI ÜNNEPI KÖNYVHÉT
A könyvhetet megelőző sajtótájékoztatón a szervezők figyelmeztettek: Csernus Imre pszichiátert A magyar című könyve apropóján hívták meg, de őt ismerve, hagyományos író-olvasó találkozóra aligha számíthatunk. A szervezőknek igazuk lett, a 13. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét harmadik napját Csernus Imre egyszemélyes show-ja zárta.

A szombati záróesemény kezdete, Csernus Imre belépője sem volt mindennapi: nem a színpadon ült, ahogy az előtte fellépő meghívottak, hanem mikrofonnal a kezében, a másikkal a farzsebében elkezdett sétálni a közönség felé, és megkérdezte, hogy miért vannak itt ennyien. Utána, tőle szokatlan és meglepő módon, ejtett néhány szót a könyvéről. A magyar című, magyarokról, magyarságról szóló kötetét, bevallása szerint, nem saját korosztályának írta, hanem a fiataloknak, mert kétségei vannak afelől, hogy a fiatalok, akik a hagyományokat és a magyarságot továbbviszik, tudják-e, hogy mit jelent magyarnak lenni. Elméletileg, az író szándéka szerint, ebből a könyvből a fiatalok erre választ, útmutatót kaphatnak. A kötetről megtudtuk, hogy az első és az utolsó oldal interaktív, ide az olvasó írhatja bele először azt, hogy ő mitől érzi magát magyarnak, a végén pedig, időkapszulaként azt, hogy magyarként mit ad tovább az utána következőknek. Ezenfelül kiderült az is, hogy a könyv fejezetcímei csupa pozitív kifejezések, azért, hogy az író érzékeltesse: bármit képesek vagyunk elérni, ha elég bátrak vagyunk. Ennyit a könyvről. A továbbiakban a show-é volt a főszerep. 

Aki a tavalyi könyvhéten részt vett Csernus előadásán, amelyet Kádár Annamária próbált valamelyest moderálni, emlékezhet rá, hogy az ex-pszichiáter előszeretettel szólít ki szúrópróba-szerűen embereket a közönségből, hogy „beszélgessen” velük. Nem véletlen az idézőjel. Az előadás interaktív jellege idén sem maradt el, a meghívott négy jelenlévőt is a közönség elé szólított. Majdnem mind a négy „kiválasztott” esetében megismétlődött a tavalyi forgatókönyv, Csernus feltett kérdéseket, amelyekre az emberek igyekeztek – a lámpaláz és az idegesség ellenére – válaszolni, ő ezután rájuk olvasta, hogy gyávák. Az 56 éves mérnök azért, mert nem hagyta ott azonnal a mérgező munkakörnyezetét, a 33 éves opera-énekesnő azért, mert nem akarta azonnal elmondani, hogy hány éves, a 20 éves egyetemista lány azért, mert nem mondja ki, hogy a szülei önbizalom kérdésében nem hitelesek, a 27 éves fiú pedig azért, mert saját bevallása szerint hadilábon áll a felelősségvállalással, tehát gyáva élni. Az utóbbival folytatott huzavona addig tartott, amíg Csernus le nem vonta a következtetést: a fiatalember abban a helyzetben az ő tanítómestere, és igyekszik mindent megtenni azért, hogy ő olyan magyar ne legyen.

Aki Csernus Imrét a médiából ismeri, tudhatja, hogy gyakorló pszichiáterként a megszégyenítés, a nietzschei übermensch, vagyis az ember fölötti ember létrehozása volt a módszere. Magyarul, le kell rombolni a beteg terápia előtti énjét, és újat kell létrehozni. Az ex-pszichiáter mind tavaly, mind idén ízelítőt adott ebből a technikából. A különbség csak annyi, hogy az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben drogfüggőkkel találkozott, a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten nem.

promedtudo2Hirdetés

A rovat cikkei

Váratlan, ám korántsem véletlen, hogy a nyugati életvitel és értékrend felé tájolás éppen keletről érkező impulzusra történt – véli Lucian Boia történész, akinek immár a nyolcadik kötetét publikálta a Koinónia Kiadó. A románok és Európa című kötet ihletett fordítója Vallasek Júlia, aki másodízben magyarítja a mítoszokat és berögzöttségeket rendre megkérdőjelező történészprofesszort – vele szerveztek beszélgetést a 13. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten.
KultSzínTér