A legtöbb felmérés hárompárti parlamentet vetít előre, hiszen a két fő rivális mellett csak a Toroczkai László vezette Mi Hazánknak van még jó esélye bekerülni a törvényhozásba, a Dobrev Klára vezette Demokratikus Koalíciót (DK) és a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot (MKKP) az ötszázalékos bejutási küszöb alatt mérték az elmúlt hetekben.
Vasárnap dől el tehát az Országgyűlés 199 mandátumának sorsa. A magyar választási rendszer vegyes, mivel egyéni választókerületi (többségi) és listás (arányos) elven működik: 106 képviselőt egyéni választókerületben relatív többséggel választanak meg, 93 képviselő pedig párt-, illetve nemzetiségi listán kerül be a parlamentbe arányos rendszerben, a szavazatok számát töredékszavazatok is kiegészítik. Töredékszavazatoknak nevezzük azokat a szavazatokat, amelyek az egyéni választókerületben nem eredményeztek mandátumot (a vesztes jelöltek szavazatai), valamint a győztes jelölt többletszavazatai. Azon jelöltek, akik függetlenként indultak, vagy olyan párt jelölte őket, amely nem állított országos listát, vagy állított, de nem érte el a parlamenti küszöböt, azoknak a szavazatai nem tudnak töredékszavazatként hasznosulni.
A választásokat megelőzően az ellenzéki oldalon erős koncentráció zajlott: több politikai erő, ismert politikusok teljesen vagy részben visszaléptek, hogy növeljék a Tisza Párt győzelmi esélyeit. Nem indul a Momentum, a Párbeszéd, a Magyar Szocialista Párt (MSZP), és a LMP – Magyarország Zöld Pártja is csak néhány egyéni választókerületben indít jelöltet. Várhatóan két nagy politikai erő lesz az Országgyűlésben, a Fidesz–KDNP szövetség és a Tisza Párt, melléjük csatlakozhat a Mi Hazánk, amelyet hét százalékon mértek. Az elmúlt napokban a párt egyes szimpatizánsai arra biztatták a szavazóikat, hogy a listás voksukat adják a Fideszre és csak az egyéni választókerületekben szavazzanak a Mi Hazánk jelöltjeire, hogy növeljék a Fidesz győzelmi esélyeit. Ez a választás teljes jobboldali parlamentet generálhat, hiszen ha a DK valóban nem éri el a bejutási küszöböt, akkor a Fidesz-KDNP, a Tisza Párt és a Mi Hazánk is mind a pártpolitikai paletta jobboldali térfelét fogják képviselni. Ezzel Magyarországon gyakorlatilag teljes politikai jobbra tolódás megy végbe.
A dolgok azért nem ennyire egyértelműek, hiszen az egész európai baloldal is a Tisza Pártot támogatja annak ellenére, hogy Magyar Péterék jobbközép pártnak vallják magukat. Ennek fő oka az, hogy az elmúlt 16 évben a Fidesz meglehetősen euroszkeptikus hangvételt ütött meg, szembement az Európai Néppárttal és az Európai Unió (EU) vezetőségével. Több kardinális kérdésben nem értettek egyet, ilyen megosztó téma volt a migráció – ezt a vitát végül Orbán Viktor nyerte meg. Újabban az ukrajnai háború osztotta meg élesen a feleket, hiszen Magyarország nem ért egyet az unió Oroszország ellen irányuló szankciós politikájával, ami magyar érdekeket sért, illetve Ukrajna támogatásával sem. Orbánék – Donald Trump amerikai elnökhöz hasonlóan – elsősorban a békét szorgalmazzák. Európa szerint azonban nem lehet békét kötni egy olyan Oroszországgal, amely továbbra is fenyegetést jelent Európa számára, ezért az EU továbbra is támogatja a háború folytatását és Ukrajna finanszírozását. Legutóbb Magyarország 90 milliárd eurós uniós hitelt blokkolt, ami Ukrajnának létfontosságú ahhoz, hogy továbbra is védeni tudja magát és ne omoljon össze. Az EU és az uniós politika támogatóinak álláspontja – köztük román vezetőké is –, hogy Ukrajna nemcsak önmagát, hanem Kelet-Európát is védi. A Fidesz az egész magyarországi választási kampányt a háború és béke kettős jelszavára építette fel, erőteljes ukrán- és EU-ellenes üzeneteket fogalmaztak meg vezetői, ami általában a nyugati politikai elitben visszatetszést keltett.
A legutóbbi felmérések azt mutatják, a Tisza Párt vezet, ami azt sejteti, hogy a Fidesz kommunikációja elfáradt, ami nem meglepő, hiszen 16 év hatalom jelentős mértékben erodál minden pártot. Ugyanakkor több kérdőjel fogalmazódik meg a felmérések pontosságával kapcsolatban, hiszen a romániai 2024-es elnökválasztás alkalmával láthattuk, hogy a közvélemény-kutatások hatalmasat tévedhetnek. Lehetnek még olyan rejtőzködő fideszes szavazók, akik nem szívesen vallják be, hogy a kormánypártra szavaznak, ezért egyes elemzők azt sem tartják kizártnak, hogy Orbánék orrhosszal képesek nyerni. Magyarországon főleg a fiatalok körében érezhető a „rendszerváltó” hangulat, vagyis egyre többen új politikai hatalomra vágynak. Ha nem is tudnak teljes mértékben azonosulni Magyar Péterrel, mégis a Tisza Pártra szavaznak, mert nekik a legfontosabb az, hogy kirobbantsák a Fidesz-KDNP-t a hatalomból. Ezt elsősorban azért tekintenek ballasztnak, mert Magyarország jelentős uniós forrásoktól esik el azzal, hogy Brüsszel a Magyarországnak szánt támogatás jelentős hányadát visszatartja. A Fidesz szerint ezt az unió jogtalanul teszi, politikai alapon, kettős mércét alkalmazva.
Az elmúlt két hét választási kampányában előtérbe került Magyarországnak az Oroszországgal kialakított viszonya. Több hangfelvételt és jegyzőkönyvet hoztak nyilvánosságra, amelyek Szijjártó Péter külügyminiszter és Orbán Viktor miniszterelnök beszélgetéseit tartalmazza Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Ezekkel a Tisza Párt támogatói azt akarták sugallni, hogy Magyarországnak túl szoros a viszonya Moszkvával. Több európai politikus azzal vádolta meg a jelenlegi magyar vezetőket, hogy titkos információkat adnak ki Oroszországnak, amit viszont nem sikerült bizonyítani egyértelműen. Szijjártó Péter többször kifejtette: a lehallgatott beszélgetéseik semmi újat nem tartalmaznak, hiszen Magyarország kezdettől fogva ellenezte az unió szankciós politikáját, és semmi olyat nem mondott az orosz külügyminiszternek, amit ne mondott volna el a külügyminiszterek tanácskozásán. Ezzel ellentétben Szijjártó súlyosnak tartja, hogy külföldi titkosszolgálatok beavatkoztak a választási kampányba, és hogy lehallgattak külügyminisztereket, a beszélgetéseiket pedig nyilvánosságra hozták.
Az idei országgyűlési választáson megdőlhet a részvételi rekord, hiszen a legoptimistább számítások szerint a szavazati joggal rendelkezőknek akár több mint 80 százaléka is megjelenhet az urnák előtt. Más, mérsékeltebb becslések szerint 75 és 80 százalék közöttire tették a várható részvételi arányt, ami még így is magasnak számít európai viszonylatban.
