Átmenő jegyet kapott a kormány a Daniel Dăianu által vezetett költségvetési tanácstól az idei állami költségvetés-tervezetre. A szakmai testület szerint a büdzsé reális számításokon alapszik, de a gyengéi között említik, hogy nem vette figyelembe például a közel-keleti háború által előidézett helyzetet, amely válsággá kezd mélyülni; természetesen, még igen kevés tudható arról, hogy mennyi ideig fog elhúzódni a háború, és ez hogyan befolyásolja a költségvetést. Éppen ezért maga a testület is megállapította, hogy még nem lehet felmérni ennek az újabb nemzetközi konfliktusnak a pontos következményeit. A tanács tehát elsősorban ezt a külső kockázatot tartja a legveszélyesebbnek, hiszen ha még jobban emelkedik az amúgy is magas infláció, akkor hatással lehet a gazdasági növekedésre, amelyet a kormány egy százalékra prognosztizált.
A költségvetési tanács szerint a kormány adóemelései elkerülhetetlenek voltak, hiszen 2025-ben fennállt az a veszély, hogy a hitelminősítők a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvli kategóriába sorolják Romániát, aminek súlyos következményei lettek volna. Ezt a veszélyt az állam egyelőre elkerülte. A tanács szerint az államháztartási hiány nem a befektetések miatt szaladt el, hanem azért, mert a korábbi kormányok túlzottan ösztönözték a fogyasztást, ezért emelték a jövedelmeket, és nem gondoskodtak arról, hogy az állam bevételei magasabb szintet érjenek el.
A testület szerint az adóhatóságnak sokkal többet kell tennie annak érdekében, hogy az adókat nagyobb arányban gyűjtsék be, hiszen a GDP 29 százalékát kitevő adóbevételek jelentősen elmaradnak az uniós szintű 40 százalékos átlagtól. Emellett az igazságszolgáltatás terén is hatékonyabban kellene fellépni, hogy a csődvédelem ne az adócsalókat védje, hanem az állam legyen képes behajtani az adósságokat. Megjegyzik, hogy az államháztartási hiány nem maradhat 6 százalék körül, muszáj csökkenteni az elkövetkező években, különben Románia államadós-besorolása nem fog javulni, így Románia továbbra is magas kamatok mellett juthat hitelhez, ami nyomást fog gyakorolni a költségvetésre.
A külső kockázatok közé sorolt közel-keleti válság mellett belföldi kockázatként említik a 2028-as parlamenti választást. A költségvetési tanács szerint ahhoz, hogy a kockázatok ne okozzanak komolyabb gazdasági megrázkódtatást, elengedhetetlen a költségvetés konszolidációja, hiszen a magas ikerdeficit (az államháztartási hiány és a folyó fizetési mérleg hiánya) mellett a 60 százalékos államadósság rendkívül magasnak számít egy olyan gazdaság számára, mint amilyen a román. Megállapították, hogy Romániának növelnie kell a védelmi kiadásait a feszült geopolitikai helyzet miatt, emiatt is nagy nyomás nehezedik a költségvetésre.
A háborús helyzet és a politikai instabilitás mellett harmadik kockázatként a kiadások szigorú ellenőrzését említik, amely összefügg valamelyest a politikai instabilitással is, hiszen ha a kormányzó pártok nem fogják tudni szigorúan végrehajtani a költségvetést, akkor azt kockáztatják, hogy túllépik a deficitet. Szintén a kockázatok között említik, hogy az idén záruló uniós helyreállítási alap számos beruházása kapcsán bizonytalanság van, nem biztos, hogy ezeket sikerül befejezni, ami az uniós pénzek elvesztését vonhatja maga után, ami szintén áthúzhatja a kormánynak a költségvetésben elvégzett számításait. A tanács szerint Románia leghamarabb 2030 környékén léphet ki a túlzottdeficit-eljárásból, de ehhez muszáj növelnie a bevételeket.
