Az árak a piacok és befektetők pszichológiai reakcióját tükrözik
A Frames tanácsadó cég elemzése szerint a globális energiapiacok jelentős bizonytalanságnak vannak kitéve, az üzemanyagárak pedig napról napra ingadoznak. A nyersolaj ára hétfőn 120 dollárra emelkedett, majd kedd reggelre 90 dollárra esett vissza, miután az amerikai elnök optimista nyilatkozatot tett, és jelezte, hogy hamarosan véget érhet a háború. De Donald Trump nem hazudtolta meg magát, hiszen az AFP francia hírügynökség felhívta a figyelmet, hogy az amerikai elnök a támadások folytatásáról is beszélt, ezért nem lehet tudni, mennyire vehető komolyan az a kijelentése, miszerint a háború rövid ideig tart. Irán is harcias állásfoglalásokat tesz, Teherán jelezte, nem hajlandó megadni magát és folytatja az Izrael és az Egyesült Államok elleni támadásokat.
A Frames által elemzett forgatókönyvek szerint normális körülmények között az üzemanyag ára 8 lej körül kellene alakuljon, hiszen 77 dolláros hordónkénti árral számolva, egy liter üzemanyag alapköltsége 3,50 lej. Ehhez jön még a benzinre 3,06 lej, a dízelre pedig 2,80 lej fix jövedéki adó. Ehhez még hozzáadódik az áfa, így jön ki a 8 lej körüli kiskereskedelmi piaci ár. Ezt a számítási modellt azonban a feje tetejére állította a háború, hiszen amennyiben a hordónkénti ár eléri a 100 dollárt, akkor a végső ár jelentősen megugrana: egy liter benzin 9,20 lejbe, a gázolaj 9,15 lejbe kerülne. A Frames által vizsgált második forgatókönyv egy akut energiaválságot ír le, amelyben a hordónkénti ár 125 dollárra emelkedik. „Ekkor lépünk be a teljes gazdaságra kiterjedő vörös kód zónába. A számítások szerint a benzin ára átlépné a 10 lejes határt, elérve a 10,58 lejt a benzin és 10,52 lejt a gázolaj esetében. – olvasható az elemzésben, amelyet az Agerpres idézett.
Az elemzés végül egy lehetséges biztonsági hálót is javasol – 65 százalékos úgynevezett sokkcsillapítási arány alkalmazásával, a finomítási árrések korlátozásával vagy állami beavatkozással az árak a legrosszabb esetben is valamivel tolerálhatóbb szinten, 9,50 lejnél, illetve 9,40 lejnél tarthatók – véli Adrian Negrescu, a Frames tanácsadói cég menedzsere.
Szerinte az üzemanyag-válság nem csak azokat érinti, akik személygépkocsival rendelkeznek, hanem azonnal dominóhatást vált ki a reálgazdaságban is. A teherfuvarozók lesznek az elsők, akik a túlélés érdekében drágítanak. Ezek a megnövekedett logisztikai költségek azonnal átgyűrűznek a polcokon lévő termékek végső árába is – figyelmeztetett a szakember. Ugyanakkor az inflációs nyomás tovább rontja a lakosság vásárlóerejét, míg a vállalatok kénytelenek lesznek csökkenteni profitjukat vagy leállítják az alkalmazásokat. Ez egy ördögi kör, amelyben az energiapiacon bekövetkező egyetlen külső sokk végül minden egyes fogyasztót terhel.
A szakértő szerint a kormány és a nagy benzinkútláncok közös megállapodást köthetnek a veszteségek megosztásáról. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a piac beleegyezése nélküli, politikai döntés alapján bevezetett szigorú árkorlátozás, mint például, amit Magyarországon jelentett be Orbán Viktor, katasztrofális hatásokkal járhat; ugyanis, ha az állam kényszeríti a benzinkutakat, hogy veszteséggel adják el az üzemanyagot, a vállalatok egyszerűen bezárják a kutakat. Ezért a sokkhatás állami kezelése rendkívül jól kiszámított kompromisszumot igényel a polgárok pénztárcájának védelme, valamint a közép- és hosszú távú gazdasági stabilitás között.
