Az év ötödik hónapjában remélhetőleg már nem kell fagyoktól tartanunk, az idő egyre melegebb, és megérkezett az „aranyat érő” májusi eső is. Eső és meleg – ideális kombináció a kártevők megjelenéséhez, ami elkerülhetetlenül meg is történik: kertjeinket, veteményeseinket ellepik a kártevők, gombák, vírusok, baktériumok. Cserebogarak, lótetvek, drótférgek, meztelen csigák, fonalférgek, levéltetvek, poloskák, takácsatkák, molytetvek, tripszek, zsizsikék, és ezek társai mind támadásba lendülnek, s ekkor még nem is szóltunk az élettani, vírusos, és baktériumos növénybetegségekről, lisztharmatról, peronoszpóráról, gombás megbetegedésekről. Ebben a rövid cikkben értelemszerűen nem lesz mindegyikről szó, a későbbiekben visszatérek a témára. Három „közellenséget” veszünk górcső alá, s ismertetjük az ellenük történő „védekező hadviselés” módszereit és lehetőségeit.
És akkor kezdjük is az elsővel, a cserebogárral. Petőfi Sándor Szülőföldem című versének refrénjében, vagy a Cserebogár, sárga cserebogár kezdetú népies műdalban (az ún. cserebogár-nóta a 19. század egyik legismertebb dala volt, első kéziratos szövegvariánsát 1777-ben jegyezték le) helye van, de a kertjeinkben semmi keresnivalója. Hatalmas károkat tud okozni, az ellene való védekezés pedig nem is annyira egyszerű, mégpedig azért, mert teljes átalakulással fejlődik ki, a folyamat nálunk három, hidegebb vidékeken négy év alatt zajlik le. A megtermékenyített nőstény 20-30 tojást rak, amelyek a talajnedvesség hatására megduzzadnak, a lárvák június végén kelnek ki. A legkártékonyabb az idős lárva, amely a föld alatt, akár egy méter mélyen két telet is lárva alakban tölt, a harmadik év nyarának közepén bábozódik, majd őszre kifejlődik az imágó, amely még mindig nem jön a felszínre, hanem újabb telet tölt a talajban. A kifejlődött pajor üreget váj magának a földben, itt alakul át bábbá. Pár hét múlva pedig már meg is született a cserebogár, azonban csak akkor jön elő, ha az idő kellően meleg. A cserebogarak megjelenését a talaj felszínén látható 5-10 mm átnérőjű lyukak adják hírül. Mivel a frissen kifejlődő hajtásokat eszik, nagyon károsak, szeretik a szőlőt, a fák lombjait. Éjszaka a levelek hátoldalára tapadva, mozdulatlanul rejtőzködnek.
A védekezés egyik módja az egyedszámritkítás: reggel, amikor a bogarak még dermedtek, rázzuk meg a fakoronát, és számos bogár fog lepotyogni. Ugyancsak a ritkítás kategóriába tartozik egy másik, jóval korábbi eljárás is: a veteményes ásásakor kifordult lárvákat gyűjtsük össze, és etessük meg állatokkal (baromfi, madarak), kitűnő fehérjeforrás számukra. A palánták kiültetése előtt két-három héttel a talajban élő pajorok és egyéb talajlakó lárvák összegyűjtésére ültessünk elszórtan félbevágott burgonyagumókat. A már aktív, de éhes lárvákat az illat odavonzza, pár nap múlva a burgonyákkal együtt a pajorok is eltávolíthatók.
Ha biológiai hatású készítményekkel szeretnénk fellépni a talajban élő bogarak, lárvák ellen, hatásosak a Beauveria rovar-patogén gombát tartalmazó produktumok, ilyen például a Bora. A készítményt a talajba kell juttatni, a talajt nedvesen tartani, a gomba a megtalált rovart megtámadja, azon felszaporodik, s elpusztítja. A Nematop néven forgalmazott biokészítmény a talajban élő lárvákat pusztító hasznos fonálférgeket tartalmaz, kedvező hatását a fiatal, kisméretű alakoknál éri el. Alkalmazhatunk hagyományos, engedélyezett növényvédő szert is, mint a Force 1,5 G, a készítményt a kiültetett növény gyökeréhez a növény sorába kell kijuttatni vetés vagy ültetés előtt.
A lótetű (lótücsök) és a meztelen csiga (csóré csiga) annyira ronda, hogy egyik sem kapott helyet sem költeményekben, sem magyar nótákban – nekem legalábbis nincs ilyenekről tudomásom. A lótetű talajba épített járatokban él, főleg éjszaka tevékeny. Nyáron szaporodik, utódait fészekben neveli. Apró, talajban élő rovarokkal táplálkozik, de előszeretettel rágja a növények gyökereit is, elpusztítva azokat. A védekezés addig hatékony, amíg a fiatal lárvák a fészekben tartózkodnak, és még nem másztak szét. Esetükben is lehet csalogató növényekkel védekezni, a Nemastar a kifejlett lótetvek ellen hatásos. A kémiai rovarölő szerek közül az Arvalin–LR ajánlott, a készítményt a járatokba kell helyezni.
A meztelen csiga igazi zabagép: minden zöld növényi részt megrág, legjobban azonban a zsenge szövetű leveleket szereti. Táplálkozási módja: gyorsan, hatékonyan, nagy mennyiségben. Főleg szürkületben és éjszaka mozog, nappal sötét, nedves helyeken húzódik meg. A telet a talajban vészeli át. Mivel csak nedves körülmények között érzi jól magát, és ott is szaporodik, a védekezés is ezt az elvet kell kövesse. A talajfelszín gyakori lazítása segíti a talaj száradását, amit a csiga nem szeret. Ha este öntözünk, a növények akár reggelig vizesek maradnak, így biztosítják a csiga számára a kedvező életteret, ezt tehát lehetőleg kerüljük. Mivel kedvelik az érett gyümölcsöket, a kifacsart narancs-, citromhéj kihelyezésével sokat össze lehet csalogatni. Összegyűjtésükre a talajfelszínnel azonos szintbe süllyesztett sörcsapda is hatásos. Alkonyatkor vagy hajnalban, amikor a csigák aktívak, gyűjtéssel hatékonyan lehet egyedszámukat csökkenteni. Nagyon hatásos a védendő növények köré csíkban kiszórt szárított mészpor, ami a rajtuk átmászó csigák pusztulását okozza. A növényvédő szerek közül a metaldehid hatóanyagú készítmények hatásosa kellenük (Arion Pro, CaraKol, Detia Degesh Schneckenkorn, Glanzit stb.), ezek kijuttatását a mészporhoz hasonlóan kell elvégezni, de a szer nem érhet a növényhez. Ha esik az eső, az eljárást meg kell ismételni.
A mezőgazdasággal kapcsolatos további közérdekű hírek a falugazdasz.ro honlapon követhetők.
