A nyár közepére – pontosabban Péter-Pál napjára, június 29-ére – a veteményes egy része kiürül: elfogyasztottuk/betakarítottuk az ott megtermett spenótot, hónapos retket, korai karalábét, fejes salátát, zöldborsót, korai sárgarépát, ezek helye üres, a föld kihasználatlan, amelyen a gyomok azért vígan szaporodnak. Érdemes tehát másodvetéssel növelni a kertek termelékenységét, még akkor is, ha tudatában vagyunk annak, hogy a veteményes ebben az időszakban sokkal több gondoskodást – értsd: munkát – igényel. Viszont az is tény, hogy a folyamatos, kemény munkát a kert meghálálja, ami igen fontos napjainkban (is), amikor évről évre egyre drágulnak az üzletekben azok az élelmiszerek, amelyeket magunk is megtermelhetünk. És a pénzügyi vonatkozás említésekor még nem szóltunk az élelmiszerbiztonságról: manapság létfontosságú, hogy elegendő mennyiségű és egészséges zöldség kerüljön a család asztalára. Jó hír, hogy számos olyan zöldségféle van, amelyeket akár július közepén is elvethetünk, s még az őszi fagyok beállta előtt kifejlődnek, termést hoznak.
Mielőtt ismertetjük a másodvetésre alkalmas zöldségeket, ejtsünk néhány szót az előkészítési munkálatokról. Kezdjük a munkát a kiürült ágyások kitakarításával: távolítsuk el a növényi maradványokat, a gyomokat kapáljuk ki. A talajt mindenképpen fel kell frissítenünk, ki kell juttassunk komposztot vagy érett istállótrágyát, ezek felszívódását elősegíthetjük nitrogéntartalmú műtrágya (péti só, ammóniumnitrát, karbamid) kiszórásával, a mennyiség legyen 5-10 dkg/m2. Ha ezeket elvégeztük, ássuk fel a talajt, lazítsuk, aprózzuk, keverjük el a talajjavító anyagokkal, egyengessük el, majd alakítsuk ki az ágyásokat. Ha hosszú ideje tart a szárazság, a talajt már ebben a fázisban alaposan öntözzük meg.
És akkor nézzük a július közepéig vethető zöldségeket. Előre kell bocsátanunk, hogy másodvetéshez olyan fajtákat válasszunk, amelyek tenyészideje rövid, és a nyári forróságot épp olyan jól viselik, mint az októberben már előforduló talaj menti fagyokat.
A bokros zöldbab magja hamar kikel, ha a vetőmagot előzőleg három-négy órára beáztatjuk, majd megszikkasszuk, és vetés után máris megöntözzük. A zöldbab, főleg kelés és virágzás idején sok vizet igényel. Ugyancsak magas vízigényű a fürtös uborka, ezért csak olyan helyre vessük, ahol biztosított a folyamatos öntözés. Az állandó vízellátást meghálálja, akárcsak a kéthetente végzett tápoldatos öntözést.
Burgonya is ültethető nyáron. Az apró gumókat nyirkos, hűvős helyen, egy rétegbe kiterítve kell előcsíráztassuk, így – amennyiben a kiültetést követően elegendő vízhez jutnak – gyorsan kicsíráznak. A cékla magjai gomolyban érnek be – egy gomolyban három–négy mag van –, a vetést pedig úgy kell kiegyelni, hogy a növények között 10 cm távolság legyen. A céklagumó főleg a vitaminszegény őszi és téli hónapokban rendkívül értékes.
Sárgarépából másodvetésre a rövid tenyészidejű karottafajtákat válasszuk. A téli retek újabb fajtái már most vethetők. Laza, folyamatosan nyirkos, mélyrétegű talajban húsos, kellemes zamatú, nem csípős gyökeret növesztenek. Mivel a csemegekukorica gyorsan kel és jó ütemben növekszik, ugyancsak ültethetjük másodvetésként. A kapor, amelyet a téli időszakra szárítani is érdemes, bármikor, így most is vethető. A sóska szívós, évelő növény, jó, ha magját fák árnyékába vetjük, így még ősszel asztalra kerülhet.
A téli fejes salátát, rukkolát, a fejes-, kel- és vöröskáposztát, valamint a karalábét ne magról vessük, mivel az idő előrehaladt, inkább vásároljunk palántákat. A fodros vagy leveles káposzta is alkalmas másodvetésre, mivel teljesen fagytűrő. A gumós kömény ugyancsak kifejlődik őszig, és a póréhegymának is van fagytűrő, akár télen is szedhető fajtája, amelyet akár ősszel is elültethetünk.
A mezőgazdasággal kapcsolatos további közérdekű hírek a falugazdasz.ro honlapon követhetők.
