A zsinatot megnyitó istentiszteleten Adorjáni Dezső Zoltán hangsúlyozta: az egyház nem magánügy, hanem közügy, és ma a „küzdő egyház” korszakába léptünk, ez pedig erősebb keresztény magatartást, erősebb hitet, bátrabb kiállást követel.
Az eseményen köszöntő beszédet mondott Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke is, aki kijelentette: napjaink Európájában – így Romániában és Magyarországon is – nincs fontosabb kérdés, mint a népesedés ügye, hogy mi, magyarok, románok, európai emberek, be tudjuk-e lakni ezt a földet, amelyet a Jóistentől kaptunk otthonul.
Kövér László leszögezte: reformátusként több oka is van arra, hogy részt vegyen az evangélikus rendezvényen. Egyrészt az Adorjáni Dezső Zoltán püspökhöz fűződő barátsága, másrészt a református és evangélikus egyház közötti évszázados együttműködés, amelynek – megfogalmazása szerint – nemcsak múltja, hanem jövője is kell legyen.
Rámutatott: a protestantizmus új civilizációs lendületet adott a keresztény Európának, mely sajnos épp napjainkban látszik kifulladni. „Ez is arra int bennünket, tisztelt zsinat, hogy az európai keresztények – katolikusok, protestánsok és ortodoxok – együttműködésére a jövőben nagyon nagy szükség lesz, hiszen a közös tapasztalataink szerint napjainkban több értelemben is deformálódó Európát szellemi és lelki értelemben ismét a kereszténységnek kell reformálnia, azaz megújítania” – mondta.
Látogatása harmadik okának nevezte, hogy Gyulafehérváron Szent István alapította meg az első erdélyi püspökséget. „Ezért mi, keresztény magyarok több mint ezer esztendeje a Kárpát-medencén belül Erdélyben is itthon vagyunk, mindig hazajövünk az erdélyi földre, amely a románoknak, németeknek és más nemzeti közösségeknek is történelmi otthona lett” – hangsúlyozta.
Emlékeztetett: miközben a magyarok és a románok között állandó a vita arról, ki volt előbb Erdélyben, a jövő szempontjából a legfontosabb kérdés az, hogy ki marad meg ezen a földön? „Erre a kérdésre pedig a választ alapvetően a demográfia fogja megadni” – jelentette ki Kövér László.
Az elmúlt több mint száz évben az erdélyi magyarok mindig értékteremtő állampolgárai voltak Romániának – mondta, hozzátéve: „ma is egyidejűleg lojálisak a román államhoz, és hűségesek a magyar nemzethez, s ilyenként a romániai etnikai béke és a regionális politikai stabilitás erősítői is”. Külön méltatta a romániai magyar evangélikus egyház teljesítményét.
Felidézte: Magyarország és Románia az elmúlt húsz évben csatlakozott az Európai Unióhoz, amely akkor még a béke, a demokrácia és a jólét megtestesítője volt. Azt kívánta a jelenlévőknek, hogy a zsinati ciklus végére ez „ne deformálódjon, ne torzuljon el nemzetek feletti, arctalan hatalmak birodalomépítő ambícióinak mindannyiunkra csak háborút, diktatúrát és elszegényedést hozó eszközévé”.
Aláhúzta: ennek érdekében a magyar, a román és más európai keresztény egyházak képviselőinek egyre szorosabban együtt kell működniük, a közjó és a közérdek szolgálóiként nem szabad engedniük, hogy eltérítsék őket ettől a szolgálattól.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke beszédében Adorjáni Dezső Zoltán munkásságát méltatta, mivel püspöksége alatt teljesedett ki az evangélikus-lutheránus egyház társadalmi szerepvállalása. Közölte: a püspök nemcsak értelmezi, magyarázza a világot, hanem utat is mutat, ami a nemzetépítés meghatározó szereplőjévé tette.
Ciprian Vasile Olinici román vallásügyi államtitkár a püspököt a romániai kereszténység egyik meghatározó hangjának nevezte, és a felekezetek közötti összefogás szükségességét hangsúlyozva.
Fehér Attila főtanácsos-esperes köszöntőjében elmondta: nagy megtiszteltetés számára, hogy már 21 éve dolgozhat együtt Adorjáni Dezsővel, akiről még püspökké választása előtt megtapasztalhatta, hogy mennyi energiát és szenvedélyt fektet a munkájába. „A részletekre való odafigyelés vagy az egyház jövőjébe vetett víziója igazán lenyűgöző volt, hidat épített ott, ahol mások talán szakadékot láttak, megoldásokat keresett ott, ahol más már feladta, jövőt tervezett ott, ahol más pusztulásra ítélt” – fejtette ki, hozzáfűzve: Adorjáni Dezső megmutatta hogyan lehet egymásra építve dolgozni, és hogyan lehet az egyházat méltóképpen képviselni ebben a világban.
A zsinat szombaton beiktatta tisztségébe a következő hatéves ciklusra megválasztott küldötteit, akiket a külföldi testvéregyházak képviselői is köszöntöttek. A 42 tagból álló testület az egyház legfőbb képviseleti, közigazgatási és törvényhozó szerve, elnöke a püspök és az egyházkerületi felügyelő. Általában az egyházi törvényekről dönt, működési szabályokat hoz létre, az egyház és állam viszonyával kapcsolatos dolgokat tárgyal, továbbá megszabja az egyházkormányzás főbb irányvonalait.
„Amikor most új zsinati tagokat iktatunk be, emlékezzünk rá, hogy ez a szolgálat elsősorban nem rólunk szól, hanem a közösségről, amelyben a szolgálat elvégzésére elhívást kaptunk” – emelte ki Fehér Attila igehirdetésében.
Ezt követő előadásában Adorjáni Dezső Zoltán püspök az elkövetkező hat éves ciklusról és a lelkészi szolgálatról beszélt a jelenlévőknek, kiemelve: honnan hova és hogyan kell elérnie az egyháznak ahhoz, hogy látható és hiteles legyen a világban.
Az esemény záró mozzanataként Koszta István püspök-helyettes és Ambrus Attila szerkesztő bemutatták azt a tanulmánykötetet, amelyet kollégái, barátai s munkatársai ajándéknak szántak Adorjáni Dezső Zoltánnak 35 éves lelkészi, 20 év püspöki szolgálatnak, illetve 60. születésnapjának a tiszteletére. Az Ige(n) legyen igen című kötetben közel harminc írás kap helyet olyan témákról és területekről, amelyek az evangélikus-lutheránus püspök érdeklődési körébe tartoznak. „Több évtizedes tapasztalat alapján mondhatjuk, hogy Adorjáni Dezső Zoltán szolgálata nélkül nem lenne teljes a rendszerváltozás utáni magyar evangélikus egyháztörténet” – fogalmaz Koszta István a könyv előszavában.
