A kolozsvári belvárosi unitárius templomban zajló ünnepi zsinati ülés Kovács István közügyigazgató áhítatával kezdődött, amelyet a Zsinat hivatalos megalakulása követett. Elsőként Bálint Benczédi Ferenc püspök, majd Farkas Emőd főgondnok üdvözölte az egybegyűlteket.
A zsinati ülés ünnepi megemlékezéssel folytatódott, amelynek keretében Székely Kinga Réka előadó-tanácsos tartott előadást Unitárius eszmetörténeti áttekintés címmel. Ezt követően Kovács István közügyigazgató összegezte az elmúlt év kiemelkedő eseményeit.
A Zsinat ünnepi nyilatkozatot fogadott el az Erdélyi Országgyűlés 1568. évi vallásügyi törvényalkotásának és a Magyar Unitárius Egyház fennállásának 450. évfordulója alkalmából, majd Buzogány-Csoma István lelkész adott elő alkalmi dalaiból.
A zsinati ülés üdvözlőbeszédekkel folytatódott; Farkas Emőd főgondnok után a következő meghívottak mondtak köszöntőbeszédet: a testvérfelekezetek közül Forró László lelkészi főjegyző, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökhelyettese, Gaal György irodalomtörténész és helytörténész, Sógor Csaba európai parlamenti képviselő, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke és Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke köszöntötték az egybegyűlteket. Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi bizottsága elnöke levélben üdvözölte a Zsinatot.
A köszöntőbeszédek után az egyházi főhatóság részéről díszokleveleket és jubileumi emlékérméket adtak át a vallásszabadság éve megszervezésében kiemelkedő szerepet betöltött partnereknek. A jubileumi emlékérmét Elekes Botond Áron, a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete főgondnoka kezdeményezésére a Magyar Nemzeti Bank 2018. november 12-én bocsátotta ki a 450 éves az unitárius egyház megnevezéssel.
Ezt követően a székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnázium kórusa a Lelkes zenekar közreműködésével zsoltárokat és karácsonyi dalokat adott elő.
A zsinati ülés ünnepi istentisztelettel és úrvacsoraosztással ért véget.
A Magyar Unitárius Egyház Zsinatának ünnepi nyilatkozata
az 1568. évi tordai országgyűlés és az egyház fennállásának négyszázötvenedik évfordulóján
„Azért a hit hallásból van, a hallás pedig Isten igéje által.” (Róm 10,17)
„Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást. Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.” (Jn 13,34–35)
A Magyar Unitárius Egyház Zsinata Isten iránti hálával ünnepli az 1568. évi tordai országgyűlés vallásügyi törvényalkotásának jubileumi évfordulóját, valamint az egyház fennállásának négy és fél évszázadát.
Az Erdélyi Országgyűlés 1568. január 6–13. között törvénybe foglalta a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot, szabad igehirdetést és lelkészválasztást biztosítva a gyülekezeteknek. A törvény eszmei alapja a reformáció szellemisége. Az Országgyűlés a politikai megfontolások elé helyezett teológiai indoklásával e határozatot egyedülállóvá tette a korabeli Európában: „Ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől, mert a hit Istennek ajándéka.” (Részlet az 1568. évi tordai országgyűlés vallásügyi törvényéből.)
Az 1568. évi vallásügyi törvény a felekezetek együttélésének feltételeit biztosította, s ezáltal Erdély a vallásszabadság földjévé vált, menedéket nyújtva a korabeli Európa más országaiból hitük miatt elüldözötteknek is. A törvény eszmei alapvetéséhez Dávid Ferenc és munkatársai számottevően hozzájárultak, az elfogadása és gyakorlatba ültetése főként János Zsigmond fejedelem bölcs belátásának és toleráns viszonyulásának köszönhető.
Az Úr 2018. esztendejét egyházunk a vallásszabadság évének nyilvánította. A jubileumi év során ünnepségekkel, kiadványokkal, kiállításokkal és más eseményekkel emlékeztünk a történelmi jelentőségű törvényalkotásra és a négyszázötven éves egyházi múltunkra. Örömmel tölt el bennünket, hogy az egyetemes egyházi ünnepségek mellett gyülekezeteink, az egyházkörök, tanintézeteink és egyháztársadalmi szervezeteink is méltóságteljes emlékünnepségeket szerveztek és értékes kezdeményezéseket valósítottak meg. Örvendünk, hogy a jubileumi évben Torda főterén felavathattuk a vallásszabadság emlékművét, Kolozsváron pedig a közösség szolgálatába állíthattuk a felújított egykori püspöki rezidenciát, amelyben Vallásszabadság Háza névvel új egyházi intézmény kezdte el működését.
A tordai országgyűlés örökségét az erdélyi magyar és szász protestáns testvéregyházaink is közös értéknek tekintik. Magyarország Országgyűlésének ezúton is köszönjük a 2018. február 20-án egyhangúlag elfogadott emléktörvényt (2018. évi I. törvény – az 1568. évi tordai vallásügyi törvény jelentőségéről és a Vallásszabadság Napjáról), amellyel a tordai vallásügyi törvény korszakalkotó jelentőségét méltatta és január 13-át a vallásszabadság napjává nyilvánította. Reméljük, eljön az idő, amikor Románia Parlamentje, valamint az Európai Parlament hasonló módon értékeli ezt a szellemi örökséget.
A jubileumi év végén a mindenható Istenbe vetett hittel és reménnyel tekintünk a jövőre, bízva abban, hogy gondviselő Atyánk bölcsességgel ajándékoz meg hivatásunk betöltéséhez. Keresztény hitünk és magyar unitárius hagyományaink alapján állva Isten szeretetét és igazságát kívánjuk megélni, így követve Jézus tanítását és példáját.
A megtartó isteni gondviselésért érzett hála, az egyházi múltunk öröksége iránti alázat és elődeink közösségszolgálatának megbecsülése egyaránt arra köteleznek, hogy hűek maradjunk a vallás- és lelkiismereti szabadság eszméjéhez, egyházunkhoz és nemzetünkhöz.
Isten áldása kísérje egyházunk mindenkori hivatásbetöltését és az ezért munkálkodók életét!
Kolozsvár, 2018. december 8.
